Iványosi-Szabó Tibor: Kecskemét gazdasága és társadalma a polgári forradalom előtt (Kecskemét, 1991)

III. IPAR - 3. Régi és új mesterségek

lítására alkalmas készülék is megjelent már a városban. (L. XVIII. táblázat) A forradalom előtt működött már itt egy jelentősebb szeszfinomító és egy hozzá szakmailag közelálló üzem, egy ecetgyár is. Burián László külföldi tanulmányútja után vagyonát pénzzé téve fogott bele egy újabb szeszgyár létrehozásába.

266 A XVIII. század végétől működött már egy serfőzde is Kecskeméten. A magisztrátus a század elejétől bérlőknek engedte át üzemeltetését. Termelése feltétlenül jelentős lehetett, mivel 1847-ben is 8500 forint volt a bérleti díja.

267 A varosban megindult igényesebb építkezés, és az évtizedeken át gyakran megismétlődő katasztrofális méretű tűzvész életre hívta az építőipar néhány létesítményét. Ezek közül mindenekelőtt a tégla- és cserópégetőket kell kiemelni, de már ugyancsak a manufakturális szintet jelentettek a helyi iparon belül a különféle fűrészmalmok is.

268 Fűrészmalom felállítását 1801-ben határozta el a tanács. 1802-ben Czollner Mihály kereskedő ehhez „különös fűrészeket ajéndékozott". A következő évben már megfelelő taxa meghatározása alapján működött a léceket, gerendákat készítő üzem, amely később magántulajdonba került.

260 A civilizáltabb életkörülményeket, választékosabb igények kielégítését szolgálták azok az újabb iparosok, kikről részben már szóltunk is. A szobafestő, a sütőmesterek után hamarosan jelentkezett a tanácsnál Salis András cukrász mester, akinek 1844-ben adtak engedélyt arra, hogy a város belső sétányán bódét nyisson,

270 majd 1847-ben Limbek János mézeskalácsos kapott működési engedélyt. 71 Ugyanitt érdemes megemlíteni, hogy 1820-tól folyamatosan működött a városban egy fürdőház 7 fürdőszobával és 10 káddal.

272 Végső soron az iparnál kell említést tenni néhány olyan foglalkozásról is, amelyek viszont több tekintetben túlmutattak az egyszerű kézműves mesterségen. Első helyen az egészségügyet szolgáló gyógyszerészeket kell megemlítenünk, akik nemcsak árusították a gyógyszereket, hanem nagyobbrészt maguk is állították elő azokat. 3 Batlay János 1847-ben már azzal a kéréssel folyamodott a tanácshoz, hogy a második gyógyszertár felépítése után 26 évvel a harmadikat megnyithassa.

27 Tekintettel arra, hogy a város lakosságát még ez a három patika sem tudta könnyen ellátni, ugyanebben az évben Schwarzmayer János a negyedik gyógyszertár felállítására kért engedély.

275 Bár kulturális szerepe alig becsülhető túl, a nyomdát ugyancsak itt kell megemlítenünk. A középiskolák működése és a jogakadémia léte is serkentette az iránta való igény mind határozottabb formálódását a városon belül. Az első nyomdász, aki tervbe vette, hogy Kecskeméten dolgozni kezd, Lukács László volt, aki munkájának