Iványosi-Szabó Tibor: Kecskemét gazdasága és társadalma a polgári forradalom előtt (Kecskemét, 1991)

III. IPAR - 3. Régi és új mesterségek

kumentációját. A tanács érthetően ezekkel a követelésekkel mereven szembeszállt.

259 Az ország legnagyobb mezővárosában, amely lélekszámát tekintve a harmadik legjelentősebb település volt, az adókönyvekben rögzített adatok szerint 96 malom működött.

260 Ezek döntő többsége még mindig az állati igával meghajtható un. szárazmalom volt, amelyek teljesítőképessége viszonylag szerény maradt: „. . .egy malomban egy fogat ló nem őrölhet meg többet 10 vékánál, melyből, 2,5 mázsa liszt készül. . ."

261 Tekintettel arra, hogy a szélmalmok működtetéséhez szükséges szél egyenetlen és nem elég erős ezen a vidéken, és többnek műszaki állapota nem volt megfelelő, valójában csak 65 malom egyenletes termelésével számolhattak a forradalom alatt is a városban. 62 XVIII. táblázat. A SZESZFŐZŐ ÜSTÖK ÉS A MALMOK MEGOSZLÁSA Rendi tagozódás Vagyoni tagozódás 1 2 ÖSSÍ 1 2 3 4 ÖSSZ. Rendi tagozódás Vagyoni tagozódás szeszfőzőié volt ÖSSÍ malma volt ÖSSZ. Nemesi háztartások vagyontalan Nemesi háztartások törpegazda Nemesi háztartások kisgazda Nemesi háztartások középgazda 7 1 8 Nemesi háztartások nagygazda 6 4 1 11 összesen 13 5 1 19 vagyontalan Paraszti háztartások vagyontalan Paraszti háztartások törpegazda 45 45 m í 1 Paraszti háztartások kisgazda 18 18 8 8 Paraszti háztartások középgazda 1 1 12 2 14 Paraszti háztartások nagygazda 1 1 20 6 1 27 összesen 65 65 41 8 1 50 Iparosok és kereskedők vagyontalan törpegazda 6 6 Iparosok és kereskedők kisgazda 5 5 1 1 Iparosok és kereskedők középgazda 1 1 9 9 Iparosok és kereskedők nagygazda 4 2 6 összesen 12 12 14 2 16 Miként utaltunk is korábban erre, az egyes malmok haszna is erősen eltérő lehetett. Bár az időjáráshoz szigorúbban kötött vizi és szélmalmok egyenletes működtetése gondot is okozott, a birtoklása számottevő jövedelmet is biztosíthatott. Ennek ellenére Kecskeméten korábban egy társadalmi csoport sem tudott maga számára monopol-