Iványosi-Szabó Tibor: Kecskemét gazdasága és társadalma a polgári forradalom előtt (Kecskemét, 1991)

II. MEZŐGAZDASÁG - B/Állattartás - 4. Egyéb állatok tartása

tak. Az a tény viszont, hogy a magisztrátus újból és újból kénytelen volt foglalkozni a sertéstartás körülményeinek, feltételeinek biztosításával, jelzi, hogy távolról sem mondható periférikusnak a jószágtartásnak ez a területe. Egy legelő megszerzése a juhos gazdák és néhány sertést tartó szegényebb rétegek között csaknem mindennapos harcot követelt. A város vezetőinek szociális érzékét dokumentálja, hogy miközben tekintettel voltak a többnyire jómódú juhos gazdák igényére, a szélesebb tömegek érdekeit sem tévesztették szem elől. „. . .a nyomásról a kurtarfalkákban lévő sertések eltiltatván. . . ez eddig való kapubeli sertés nyájakra egyedül a szegényebb sorsúaknak engedtessen 5 avagy 6 sertéseket kihajthassanak. . ."

210 Az egyre szűkösebb legelőkön mind nehezebben tudtak osztozni a gazdák, különösen, ha más fajta jószág tenyésztéséből reméltek jövedelmet. A tanács nem ritkán salamoni döntések révén tudott békét biztosítani. 1847 tavaszán a választott közönség és a tanács közös határozattal tiltotta ki a belső nyomásról a birkákat „. . .azon oknál fogva. . . hogy a disznó csordáknak a legeltetésében tágasabb és jobb mező tartassék. . .", de ezzel egyidőben a birkás gazdák érdekében megtiltották, hogy a juhok legelőjén disznókat tartsanak. 11 A sertések számát az adóösszeíróknak sem lehetett könnyű megállapítani, „. . .mert ezek oly közös falkákra mint a marhák nem veretnek, közönséges összeírás alá nem jönnek. . . 12 Az összeírások során általában a tenyészállatokat vették számításba. (L. XVI. táblázat) Ez a tenyészállomány sem ekkor, sem korábban nem fedezte a helyi szükségleteket, így már évszázadok óta a Szerémségből és a Balkán erdeiből hajtottak fel sertéseket nagy számban Kecskeméten keresztül, ahol jelentős vásárra számíthattak a szerb kereskedők. „.. .Annyi igaz, hogy nemcsak minden gazda, hanem minden zsellér is sőt a tanyákon lakó kertészek is rendesen hizlalnak 1-től kezdve módjuk szerint 10 s 12 darabot, .. .a szerb szélektől ide évenként 2000 darab mangalicza hajtatván be a többit a lakosok magok nevelik. . ,"

213 Mind a gazdák, mind a zsellérek részben maguk számára, részben értékesítés céljából hizlaltak, és áruikat Kecskeméten, de a negyvenes években már egyre nagyobb arányban Pesten értékesítetBár az adókönyvben nem találjuk nyomukat, mivel nem képeztek adóalapot, a városon belül mindvégig igen fontos volt a baromfitenyésztés. Ezekből az „aprójószágokból" néhány még a legszegényebb zsellérportán is megélt. Az igazi felvirágzást viszont kétségtelenül a tanyagazdálkodás hozta meg számára, ahol az aratás során elszóródó magok, a növénytermesztés különféle melléktermékeinek legjobb és legolcsóbb hasznosításának ez bizonyult. Ezeket az „aprójószágokat"