Iványosi-Szabó Tibor: Kecskemét gazdasága és társadalma a polgári forradalom előtt (Kecskemét, 1991)

II. MEZŐGAZDASÁG - B/Állattartás - 3. Juhtenyésztés

Bár az igazi nemesítés a teljesen rideg tartási körülmények között eléggé kockázatos vállalkozás, nem mondtak le teljesen róla. „Birkáikra nézve pedig a budaörsi és számos egyéb nemesítő helyen eladatni szokott nemesb kosokért évenként nagy summa pénzt kiadogatni nem sajnálnak, és gvapjokat a középfinomságra már majd általányosan felemelték..." 0 Ennek ellenére helytálló az a kritikai észrevétel, hogy a város „. . juhtenyésztése sok kívánni valót hagy hátra. . "

201 JUHOK ÖSSZEÍRÁSA 11846-471 XVII. táblázat. Tized Gazdák száma Juhok száma Juhászok Juhaik Tized Gazdák száma Juhok száma szá ma I. 37 6953 26 924 II. 19 2140 11 325 III. 25 1798 IV. 22 5256 14 696 V. 28 2877 16 445 VI. 13 586 10 135 VII. 46 6200 VIII. 18 3345 6 245 IX. 12 930 X. 13 1600 8 180 XI. 11 635 összesen 244 32320 91 2950 A még így is gazdaságos juhtenyésztés hatalmas legelőt igényelt. Különösen a század végétől állandósult a harc a juhtenyésztők és a többi gazda között, amely hatására csak azoknak engedtek jelentősebb falkát tartani, akiknek saját földjük volt, és számukra is maximálták.

202 A juhok számát megállapítani még lényegesen nehezebb mint a szarvasmarhákét vagy lovakét. Esetünkben valóban csak azt állíthatjuk biztosan, hogy a nyilvántartásokban fellelhető számok a minimumot jelölik. Erre utal az is, hogy Csányi, aki ugyan a kortárs benyomása alapján ítélkezett ez esetben, számukat 80 ezerre tette. Bár ez a szám túlzottnak látszik, de nem teljesen magalapozatlan. Igaz ugyan, hogy a kb. hét évvel később történt összeírás adatai csaknem nagyságrenddel eltérőek, (L. XVI. táblázat.) de figyelembe kell vennünk, hogy közben egy hosszantartó és nagy áldozatokkal járó dögvész pusztított a kecskeméti juhnyájakban is.