Iványosi-Szabó Tibor: Kecskemét gazdasága és társadalma a polgári forradalom előtt (Kecskemét, 1991)

II. MEZŐGAZDASÁG - B/Állattartás - 2. Nagyállattartás

Az adóösszeírások a lovak egyes vagyoni és társadalmi csoportok közötti megoszlása terén néhány fontos tanúságot mutat. (L. XV. táblázat.) Az egyik leginkább szembetűnő, hogy a 8-10 holdnál nagyobb területen gazdálkodók csaknem kivétel nélkül tartottak lovat, és két kivételtől eltekintve legalább kettőt, vagy annál többet. A másik sajátosság, hogy az un. heverő lovak, a tenyészállatok száma még mindig igen magas a hámos, az igás lovak mellett, tehát a tenyésztés és az igavonóként való hasznosítás még jórészt párhuzamosan történt. XV. táblázat. A LOVAK MEGOSZLÁSA Rendi tagozódás Vagyoni tagozódás 1 2-4 5ossz. 1 2-4 5ossz. ! 2-4 5fiSZ. Rendi tagozódás Vagyoni tagozódás hámos k tartót >vat \ ossz. méneses lovat tart. ossz. csikót artot i fiSZ. Nemesi háztartások vagyontalan Nemesi háztartások törpegazda 4 >] 12 Nemesi háztartások kisgazda 5 15 Nemesi háztartások középgazda 36 108 1 4 13 2 2 Nemesi háztartások nagygazda 35 105 12 7 78 3 11 2 52 összesen 80 240 1 16 7 91 5 11 2 54 Paraszti háztartások vagyontalan Paraszti háztartások törpegazda 140 420 Paraszti háztartások kisgazda 1 524 1573 3 1 6 2 2 8 Paraszti háztartások középgazda 246 738 9 7 1 7 8 7 6 25 Paraszti háztartások nagygazda 118 354 10 28 9 lí 13 31 1 114 összesen 1028 3085 22 36 10 250 22 39 1 147 vagyontalan Iparosok és törpegazda 1 8 25 Iparosok és kisgazda 15 45 kereskedők középgazda 16 48 kereskedők nagygazda 8 24 1 3 1 3 összesen 1 47 142 1 3 1 3 Mindösszesen 1 1151 3467 23 53 17 1 344 27 51 3 : m A lótenyésztés viszonylagos elhanyagoltsága a széles körű állattartás mellett a kortársak közül is sokaknak feltűnt: „Alig tudja az ember magának megmagyarázni, miszerint maga e városnak ős eredeti lakossága a lótenyésztésre oly kevés, mondhatnók legcsekélyebb gondot fordít. . . Pedig a mezőgazdaságon belül is egyre nagyobb mértékben vették igénybe a lovak energiáját. A szántás, a termények