Iványosi-Szabó Tibor: Kecskemét gazdasága és társadalma a polgári forradalom előtt (Kecskemét, 1991)

II. MEZŐGAZDASÁG - A/Növénytermesztés - 2. A tanyarendszer bővülése

kiköltözés gátlásában tehát mindenekelőtt az vezérelte, hogy a különféle adókat könnyebben be tudják hajtani, illetve a katonaság és nemesi megye fuvarozással kapcsolatos követeléseit teljesíteni tudják.

95 Más téren is kezében kívánta tartani a tanács a város lakosait. A tanyák helyett épülhettek volna falvak is a várostól távolabb, de éppen ezt kívánták megakadályozni. Debrecen is pl. 1774-ig hatalmas kiterjedésű határát köztulajdonban tartotta, s előbb 3, majd 7 éves bérletekbe adta ki saját polgárainak, nehogy magántulajdonba, vagy ezzel egyenrangú önbirtoklásba jutó föld kikerüljön a magisztrátus közvetlen ellenőrzése alól. Amikor Örökbérletbe adta a város a telkeket, megkezdődött a tanyák kialakulása.

96 Egészen más érvek miatt kívánta felszámolni a tanyákat a központi hatalom. A bécsi udvar 1780 és 1850 táján is széleskörű kampányt kezdett a tanyatelepülések felszámolása érdekében, amit a helyi hatóság annál inkább elfogadhatónak tartott, mivel saját céljaival is össze tudta ezt egyeztetni. Az államot a közbiztonság védelme vezérelte elsődlegesen. Tekintettel arra, hogy a kialakuló tanyákon egyre több termelőeszköz, termék és jószág halmozódott fel, ezeket mind több sérelem érte. Az államhatalom nemcsak az adózók érdekeit kívánta védeni, hanem fel akarta számolni azokat a helyeket is, ahol a tolvajlásból, rablásból élő betyárok zsákmányaikat elrejthették, maguk pedig menedéket, rejtekhelyet találhattak.

97 Ezek az íróasztal mellett koholt tervek érthetően gyengébbnek bizonyultak a valós anyagi érdekeknél, és csak hátráltatni tudták a szükségszerű folyamatot, de megakadályozni nem.

98 Természetesen sohasem tiltotta a tanács a pásztoroknak, béreseknek, kertészeknek a tanyákon való tevékenységét, akik az év egészében ott laktak. A tanyapásztorokat, tyúkászokat és kertészeket nemcsak megtűrték a tanyákon, hanem nyilvántartásba is vették őket és egy zsellére kivetett adó felét is behajtották rajtuk. Nemcsak kint éltek sokan a várostól távol, hanem még kint is temetkeztek, ami ellen mind az egyház, mind a magisztrátus egyértelműen tiltakozott.

100 Tekintettel arra, hogy a tanyák létrehozásához, a gazdák állandó jellegű kint tartózkodásához a tanács igen későn adta meg az engedélyt, azokról szabályszerű nyilvántartást csak későn készített, és így nagyon kockázatos nyilatkozni arról, milyen számban létezhettek az 1840-es években Kecskemét határában. Szabó Kálmán a XVTII. századi tanyák tényleges létéről és működéséről az adatok sorát idézi a háborúban eltűnt jegyzőkönyvekre utalva.

101 Ugyanő a II. József kori katonai térképen 1000 olyan létesítményt számlált össze, amelyet tanyának minősített.

102 A tanyákon lakó gazdák száma erősen ingadozott, mivel a tanács tilalmainak hatására olykor beköltöztek, majd ismét szőlőjükben, tanyájukon találjuk őket. A szőlőkben az 1820-as