Iványosi-Szabó Tibor: Kecskemét gazdasága és társadalma a polgári forradalom előtt (Kecskemét, 1991)
II. MEZŐGAZDASÁG - A/Növénytermesztés - 1. Feltételek és keretek
esi határozat indoklása nagyon egyértelmű lett: „.. .veje volna, vérségi elsősége lévén. . ." nemcsak megtarthatja a bérletet, hanem számottevő összeg fejében másnak átengedhette azt. 74 Az árendás földhöz való jog annyira egyértelművé vált, hogy még a végrendeletekbe is bevezették azt. Tasi Anna, özvegy Szekeres Antalné Úrréten levő örökös birtokuk mellett lévő árendás földjéről külön pontban testált: „. . .különösen a haszonbéres földre nézve a városi nemes Tanács jóváhagyását tisztelettel kikérvén.. Sándor fiára hagyta azt. 75 Az árendások lehetősége és helyzete igen különböző volt. A szántóföldek minősége, a várostól való távolsága, a bérleti díjak összege erősen eltérően alakult, és nem is voltak ezek igazán összhangban. Ebből adódóan az egyes pusztákon gazdálkodó árendások számottevően eladósodtak. (L. IX. táblázat.) 76 Ez a teher egyformán sújtott mindenkit. A jobb minőségű földeken gazdálkodó, jómódú bérlők gondosan vigyáztak arra, hogy méltatlanokká ne váljanak a bérletre. Az is egyértelműen kimutatható ugyanakkor, hogy a legcsekélyebb hátralék a bérletet legkésőbb kapókat nyomasztotta, tehát valószínűsíthető, hogy az idő előre haladtával a hátralékosok száma csaknem törvényszerűen növekedett. A század derekára a bérleti díjak be nem fizetett összege csaknem elérte az egy évi bérlet nagyságát. A saját földbirtok és az árendás bérletek megoszlásának összehasonlítása feltétlenül indokolt, és több sajátosság megállapítására ad alkalmat. Mindenekelőtt a kétféle szántóföld erősen eltérő mérete, nagysága a szembeötlő: az árendás birtokok több mint ötször nagyobb területet foglalnak el, mint a saját tulajdonúak. Ennek ellenére az árendások száma számottevően kisebb, mint a földtulajdonnal rendelkezők (kb. 17% a különbség). Még szembetűnőbb azonban az, hogy az egyes rétegeken belül jelentős eltérések vannak. A nemesek között az árendások száma nem egészen fele mint a tulajdonnal rendelkezőké. Ennek minden bizonnyal több oka is van. Egyik feltétlenül az, hogy a nemesek kezén igen jelentős saját földbirtok halmozódott fel. További ok lehet az, hogy csekély földdel rendelkezők, illetve a földnélküliek között számottevő volt az aktív gazdálkodástól már visszavonult idősebb emberek és különféle hivatalnokok, honoráciorok száma. Nem hagyható figyelmen kívül az a tény sem, hogy az előző évtizedekben a legjövedelmezőbb ágazat az állattartás volt, amelyben a nemesség tagjai igen erőteljesen érintettek voltak. A rideg állattartás még fennmaradt területein majd nyomon követhetjük jelenlétüket, illetve a kétségtelenül legjövedelmezőbb területen, a juhtenyésztésben való érdekeltségükre lehet majd felfigyelnünk. Az egyik legfontosabb tényező viszont kétségtelenül az lehetett, hogy az egyes puszták felparcellázása során az igazán eredményes gazdálkodás csak úgy valósulhatott