Iványosi-Szabó Tibor: Kecskemét gazdasága és társadalma a polgári forradalom előtt (Kecskemét, 1991)

II. MEZŐGAZDASÁG - A/Növénytermesztés - 1. Feltételek és keretek

új homokemelvényeket oldalaiknál mély üregekkel, melyek aztán az úgynevezett alföldi homokbuczkákat képezik.. "

60 A homok megkötésének leginkább bevált módjairól, a szőlőről és erdőtelepítésről később bővebben is szólunk. De ennek viszonylag szűkebb körű, és igazán be nem vált módjára is célszerű utalnunk. Matkón a „. . .homok elfojtására az egész közönség. . . nagyobb mennyiségbeni szalma trágyának kihordására kötelezvén magát. . . mindenki évenként egy nagy szekér trágyát tartozik kivinni. . 1 VII. táblázat. AZ ÁRENDÁS SZÁNTÓ MEGOSZLÁSA Rendi tagozódás Vagyoni tagozódás 1-2 3-5 6-10 11-20 21-50 51100 101200 201300 301500 össz. Rendi tagozódás Vagyoni tagozódás h old árendás szántó vagyontalan Nemesi háztartások törpegazda 1 l Nemesi háztartások kisgazda 1 1 l Nemesi háztartások középgazda 1 9 6 1 17 : nagygazda 1 9 4 6 1 21 \ nagygazda 1 9 6 1 21 \ összesen 3 20 10 7 1 41 vagyontalan Paraszti háztartások törpegazda 3 4 8 15 Paraszti háztartások kisgazda 5 124 279 130 5 1 544 Paraszti háztartások középgazda 2 16 64 87 24 21 214 nagygazda 13 37 24 24 98 összesen 10 144 364 254 53 46 871 vagyontalan Iparosok törpegazda és kisgazda 2 3 1 6 kereskedők középgazda 1 2 3 2 2 10 nagygazda 1 1 2 4 összesen 3 6 4 3 4 2 0 Mindösszesen 13 167 380 265 57 50 932 Az igencsak mostoha természeti viszonyokkal szemben az országos állapotokat tekintve lényegesen kedvezőbbek voltak itt a birtokviszonyok. Bár a magyar nemesség városellenes politikája, amelyet az uralkodóház nagyobbrészt szabadon engedett érvényesülni, nemcsak a XVIII., hanem részben még a XIX. században is hatott, Kecskemét és néhány alföldi mezőváros eredményesen akadályozta meg földesurainak azon törekvéseit, hogy a jobbágyfalvak szintjére süllyesszék.

62