Iványosi-Szabó Tibor: Kecskemét gazdasága és társadalma a polgári forradalom előtt (Kecskemét, 1991)

II. MEZŐGAZDASÁG - A/Növénytermesztés - 1. Feltételek és keretek

Itt merőben másképpen alakultak a birtokviszonyok már a hódoltság időszakában, mint az ország más régióiban, és az akkori vívmányaikat hosszú küzdelmeik során nagyobb részt meg tudták őrizni. Ismeretlen fogalom lett a jobbágytelek. „A gazda ugyanis földjével mint örökös tulajdonával, tetszés szerint bánhatik..

3 A gazdák saját földjeiket árendás, haszonbérleti telkekkel egészítették ki, és e bérleti jogot csaknem örökségként kezelhették. Attól csak kivételes esetekben fosztotta meg őket a város.

64 Vni. táblázat. AZ ÁRENDÁS ÉS A SAJÁT SZÁNTÓ EGYÜTTES MEGOSZLÁSA Rendi tagozódás Vagyoni tagozódás 1-2 3-5 6-10 11-20 21-50 51100 101200 201300 301400 401500 ossz. Rendi tagozódás Vagyoni tagozódás ho d szá ntón gazda Ikodí >tt Nemesi háztartások vagyontalan Nemesi háztartások törrjegazda 3 2 5 1 11 Nemesi háztartások kisgazda 2 3 7 4 16 Nemesi háztartások közéoeazda 1 5 15 17 1 39 Nemesi háztartások nagygazda 1 3 11 11 6 1 33 összesen 3 4 9 13 23 28 12 6 1 99 Paraszti háztartások vagyontalan Paraszti háztartások törpegazda 64 96 49 11 5 8 233 Paraszti háztartások kisgazda 2 24 83 92 143 280 135 6 1 766 Paraszti háztartások középgazda 2 2 16 56 60 101 32 11 10 290 Paraszti háztartások nagygazda 4 6 18 32 30 12 19 121 összesen 66 122 134 123 210 366 268 68 24 29 1410 Iparosok és kereskedők vagyontalan Iparosok és kereskedők törpegazda 11 17 6 34 Iparosok és kereskedők kisgazda 8 14 10 3 3 1 39 Iparosok és kereskedők középgazda 4 5 3 3 2 2 Ilii Iparosok és kereskedők nagygazda 1 2 1 1 1 2 8 összesen 11 25 20 15 10 6 5 3 3 2 100 Mindösszesen 80 151 163 151 243 400 285 77 28 31 1609 A XIX. század derekán alapvetően az döntötte el egy-egy gazda anyagi boldogulását, milyen nagyságú saját tulajdona volt a határban, illetve, mekkora tartós bérletre tett szert a szántóföldi művelésre leginkább alkalmas pusztákon. Tehát mind a gazdálkodás mikéntjét, mind a gazdáknak a város társadalmában elfoglalt helyét egyre inkább ezek a jogok, lehetőségek határozták meg. Éppen ezért megkü-