Iványosi-Szabó Tibor: Kecskemét gazdasága és társadalma a polgári forradalom előtt (Kecskemét, 1991)

JEGYZETEK

185 ÍV. 1503. al 929., illetve 998. tsz. Az egyik ökörcsordát késő őszig kint tartották, így annak legeltetési díját megkettőzték, és külön pásztordíjat is kellett fizetni. 186 ÍV. 1504. m/ 112. 1848. 187 IV. 1504. m/ ö. 197.1847/48. Tóth István cselédjének 3 öreg marhája volt itt, de rajta kívül néhány nagyobb gazda (Fórián György, Ferenczy Gergely, Ferenczy Jakab, Dömötör János, Muraközy Pál, Kovács László stb.) cselédjei (számuk nincs jelölve) 10-14 marhával is rendelkeztek. Figyelemre méltó, hogy a cselédeknek lovuk egyetlen esetben sem volt a ménesekben. IV. 1504. m/ 197.1847—48. 188 IVÁNYOSI-SZABÓ Tibor: 1990 /c 216. sz. dokumentum. 189 Itt is utalnunk kell arra, hogy a zsellérek és a kertészek összeírása más formában történt, ettől erősen eltérő szempontok alapján, igy az ö tulajdonukban lévő jószágokat nem lehetett figyelembe venni. De a vagyoni rétegeken belüli arányokon csekély számuk miatt komolyabb módosulást nem jelenthet. 190 Az adóösszeíráshoz kiadott utasításban erre vonatkozóan nincs utalás. Az viszont egyértelmű az egyéb nyilvántartások alapján, hogy csak Pusztaszeren több mint két és fél ezer szarvasmarha volt, ami az összeírásban feltüntetett számnak több mint négyszerese. Ennek alapján joggal tételezhetjük fel, hogy az összeíráskor csak az un. kezes gulyát, illetve ménest vették figyelembe, amelyek a város közelebbi nyomásain legeltek. L. XII. táblázat. 191 CSÁNYI János: 1840. 78. 192 KUBINYI Ferenc-VAHOT Imre: 1853. 109. 1808-ban méneses kancái közé a város méneséből kért csődört. rV. 1504. a/1808/1809. 964. tsz. Ugyancsak ebben az évben a soproni katonai egy ég számára 10 lovat kértek a kecskeméti ménestől. Uo. 965. tsz. Tehát a lóállomány ekkor még nem lehetett rossz. Akecskeméti lótenyésztésre, ezen belül Kecskemét város ménesének alakulására vonatkozóan 1. RUSVAY Kálmán: 1975. Bár az állomány leromlása kétségtelenül megfigyelhető, a nagyobb gazdák ménesei még elég jó hírnek örvendtek. A szabadságharc idején is több alkalommal vásároltak itt lovakat a honvédség különféle alakulatai számára. IVÁNYOSI-SZABÓ Tibor: 1990. a/127-131., illetve 186. 193 RUSVAY Kálmán: 1975. 170-172. 194 CSÁNYI János: 1840.82. 195 ÍV. 1601.1848-49. 73-73. 196 ÍV. 1504. ml 112. 197 KUBINYI Ferenc-VAHOT Imre: 1853. 110. 198 Uo. 111-112. 199 SZABÓ Kálmán: 1986. Tbbb tanulmányában mutatta be a kecskeméti pásztorok életét. Közülük a juhászokkal foglalkozott legelmélyültebben. 200 CSÁNYI János: 1840. 82. 201 KUBINYI Ferenc-VAHOT Imre: 1853.114. 202 rVÁNYOSI-SZABÓ Tibor: 1990 cl 273., 289. sz. dokumentumok. 203 CSÁNYI János: 1840. 78 204 IV. 1504. hl 1848.1707. tsz. 206 IV. 1504. ml 28. Ö. 198.1946-47. 206 IV. 1504. ml 112. 1848., illetve IV. 1504. ml 28. ö. 198. 207 IV. 1504. hl 76. 890. 208 IV. 1504. hl 1826. július 31. 209 IVÁNYOSI-SZABÓ Tibor: 1990. /c 124., 136. sz. dokumentumok. 210 IV. 1504. hl 1825., 208. Kurtafalka: engedély nélkül tartott falka, amely után a város számára a legeltetési díjat nem fizették be. 211 IV. 1503. al 999. tsz. 212 CSÁNYI János: 1840. 78.