Iványosi-Szabó Tibor: Kecskemét gazdasága és társadalma a polgári forradalom előtt (Kecskemét, 1991)

JEGYZETEK

213 Uo. 214 KUBINYI Ferenc-VAHOT Imre: 1853. 108. FÉNYES Elek: 1851. 191-192. kiemeli, hogy Kecskemétről Pestre szalonnát, zsiradékot, hízott sertéseket szállítanak. 215 CSÁNYI János: 1840. 78., KUBINYI Ferenc-VAHOT Imre: 1853.112. 216 ÍV. 1504. b/ 76. 953. 217 ÍV. 1504. hl 76. 946., 218 ÍV. 1504. hJ 76.178-179. 219 BALLÁ János: 1896. Kecskemét 37-38. szám. 220 MÉREI Gyula: 1980. 375. Ezzel a megállapítással megegyezik az a jelenség, amellyel 1790. június 12-én került szembe a tanács: mesterlegények csaknem tömegesen kérték letelepedésre az engedélyt. Döntés előtt a tanács a céhek véleményét is kikérte. ÍV. 1504. hl 76.478. 221 ÍV. 1504. hl 76.489-490. 222 Afolyamat érzékeltetése végett utalunk rá, hogy 1772-ben még csak 242 keresőre jutott egy kézműves. Hangsúlyoznunk kell, hogy a Jászkunságban lévő arányok nem is voltak egyedülállóan rosszak, hisz a Hajdú kerületekben minden 79., Szabolcsban 78., Somogyban pedig minden 76. keresőre jutott egy kézműves. MÉREI Gyula: 1980. 374-375. 223 CSÁNYI János: 1840. 79., illetve IVÁNYOSI-SZABÓ Tibor: 1989. 296-297. 224 MÉREI Gyula: 1980. 376. 225 Uo. 226 Az iparosoknak és a kereskedőknek igaz, hogy kb. fele rendelkezett szőlővel, de aránytalanul nagy részük igen csekély területet művelt meg. Tiz %-ra sem tehető azok száma, aki akkora szólöt művelt meg, amelyből eladásra is juthatott. L. XI. táblázat. Még csekélyebb rész jutott nekik a szántóföldekből. Nem egészen 20%-uk rendelkezett bizonyos mennyiségű földdel, de ugyancsak 10%-ot sem tett ki azok száma, akik 10 holdnál nagyobb területet műveltek meg. Igazán jelentős birtokkal pedig csupán tucatnyian rendelkeztek. L. VIII. táblázat. 227 A tímárok, szűcsök ós molnárok 1817-ben, a lakatosok 1818-ban, a szabók 1824ben az asztalosok 1826-ban, az ácsok és kőművesek pedig 1827-ben kapták céhszabályzatukat. SZABÓ László: 1936. 26. 228 CSÁNYI János: 1840. 79. 229 IV. 1504. b/ 76. 482. 230 Uo.488. 231 ÍV. 1504. b/ 69. 244-245. 232 SZABÓ László. 1936. 238 ÍV. 1504. hl 69. 243-244. 234 ÍV. 1504. hl 62. 466-Í67. 235 SZABÓ László: 1936. 27. A céhek tényleges felszámolására a forradalom és szabadságharc alatt nem került sor, csak erősen korlátozták működési körüket. 1851-ben, majd 1859-ben tovább szűkítették hatáskörüket, de a teljes felszámolásra csak 1872-ben került sor. 236 ÍV. 1504. hl 76. 551. A tanács mint a korábbi hűbérbirtokosok örököse magának követelte a korábban a földesurat illető engedélyezési jogokat. 237 IV. 1504. hl 62. 50. A tanács a vásárlást helyben hagyta azzal a feltétellel, hogy minden olyan kötelezettségnek eleget tesznek, amelyek a háztulajdonosokra nehezednek, illetve, ha a város olyan épületet fog építeni, amelyben a cóhgyűlóseket is meg tudják tartani, kötelesek lesznek azt eladni.