Iványosi-Szabó Tibor: Kecskemét gazdasága és társadalma a polgári forradalom előtt (Kecskemét, 1991)

JEGYZETEK

89 LETTRICH Edit: 1968. 27. 90 SZABÓ Kálmán: 1936. Ö egyenesen úgy fogalmaz, hogy „...a szőlő és gyümölcsös kertekben épült házak nem igazi tanyák, az ott lakó birtokos vagy szőlőkapás pedig nem tartható igazi tanyai lakosnak..." A kertes tanyák valóban több szempontból különböznek a többitől. Ezek alapos elemzését FÜR Lajos: 1980., illetve 1983. végezte el. 91 ERDEI Ferenc: 1976.18-19. AXVIII. századi leltárak igazolják a tanyákról eddig kialakított képet. A XIX. század elejétől a városi ház tartozékaként fogták fel a tanyát, amelyet alkalmassá tettek hosszabb kinttartózkodásra is. Az állandó kintlakásra szánt tanyát a városi ház mintájára szerelték fel. SZÉKELYNÉ KÖRÖSI Ilona: 1990. 65-66. 92 IVÁNYOSI-SZABÓ Tibor: 1990/c. 13., 103., és 106. dokumentumok. A tanyák kialakulásában a városban lévő túlzsúfoltság másodrendű szerepet játszott. Igaz ugyan, hogy a letelepedés 24 forint lefizetéséhez volt kötve, és a pusztákon könnyebb volt megbújni, miként ezt LAKOS Béla is kiemeli (1913. 8.), de SZABÓ Kálmán és többen mások joggal hangsúlyozzák a zsúfoltsággal szemben motivációként a célszerűséget, a gazdaságosságot. SZABÓ Kálmán: 1936. 46. 93 IVÁNYOSI-SZABÓ Tibor: 1990/c. 13. sz. dokumentum. 94 GESZTELY NAGY László: 1926. 29. 95 SZABÓ Kálmán is ezt az okot emeli ki: „...Bocskoros Tóth Pálnak, minthogy a városon se háza, se olyan jószága, amellyel a földjét művelhetné s a Publikumot szolgálhatná nincsen, s a közszolgálat alól a pusztán való lakásával magát egészen kivonta, kertje elvétetik..." 1936. 41—43. 96 MAKKAI László: 1961. 66. A tanyarendszert adminisztratív eszközökkel nem lehetett megfojtani. Egyfajta kompromisszum alakult ki még a legkedvezőtlenebb időszakban is. NÓVÁK László: 1990. 97 SZABÓ István: 1960. 98 SZABÓ Kálmán: 1936.43. Ezekre olyan címen vetettek ki adót, hogy bár számottevő vagyonuk nincs, de élvezik mind a piacon való szabad árusítás lehetőségét, mind a város nyújtotta közbiztonságot és egyéb szolgáltatást. 99 IVÁNYOSI-SZABÓ Tibor: 1990/a. 285., illetve 247. sz. dokumentum 100 IVÁNYOSI-SZABÓ Tibor: 1990/c. 201. dokumentum 101 SZABÓ Kálmán: 1936.46^9. Asok-sok eltérés mellett lényegében hasonló okok hívták életre a Szeged és Vásárhely környéki tanyákat is. A kialakulás folyamatáról, e sajátos termelésszervezeti formának működéséről ad nagyon részletes és igen alapos képet: JUHÁSZ Antal: 1989. munkája. 102 Uo. 103 LAKOS Béla: 1913. 9. 104 Uo. 10. 105 CSÁNYI János: 1840. 78. Minden bizonnyal az ő közlése alapján teszi KUBINYI és VAHOT is a tanyán élők számát 2000-re. 106 LETRICH Edit: 1968. 26. LAKOS Béla mellett GESZTELY NAGY is a tanyákon kint lakók viszonylag kis számát hangoztatja: „Az 1850 előtti térképek is azt igazolják, hogy a határ és dűlőtérképeken tanyák alig akadnak..." 1926. 16. 107 KUBINYI Ferenc-VAHOT Imre: 1853. 112. 108 KUBINYI Ferenc-VAHOT Imre: 1853.107. 109 IVÁNYOSI-SZABÓ Tibor: 1990/b. 20. 110 Uo. 13. 111 KUBINYI Ferenc-VAHOT Imre: 1853.113. 112 Amintagazdaság földjét is az első két évben, míg a tényleges feltételeket meg nem teremtették, kölessel vetették be. IV. 1504. d 178.