Iványosi-Szabó Tibor: Kecskemét gazdasága és társadalma a polgári forradalom előtt (Kecskemét, 1991)

JEGYZETEK

113 IVÁNYOSI-SZABÓ Tibor: 1990/b. 20-21. 114 IVÁNYOSI-SZABÓ Tibor: 1990/c 108. 115 CSÁNYI János: 1840. 87. 116 KUBINYI Fecenc-VAHOT Imre: 1853.113. Bár utalnunk kell arra, hogy részben a repce, részben egyéb olajos magvak feldolgozására több olajmalom is működött a városban. Nem a gazdasági haszon szempontjából figyelemre méltó az indigó termesztésére tett kísérlet, hanem sokkal inkább a reformkor embereinek mentalitására. „T. Katona Dienes úr leveleiben előadja, hogy miután a tavalyi évben a honi indigó termesztés megpróbáltatott, de az kívánt sikerrel nem eszközöltetett, az idén az epres kertben, hol is a termesztésre egy darab föld kijeleltetett, maga akarná mind az ültetést elkezdeni, mind az indigó gyár felállításában útmutatást adni. Minthogy pedig a föld a városé, a haszon is azt illeti, nem különben az előleges költség is. Ezeknél fogva azt kéri, hogy ezen dologban több személyekből álló bizottság választassák, akikkel ö gyakorta értekezvén a szükséges munkásokat és eszközöket jókor beszerezhesse, és a tanácsnak, valamint a költségekről, úgy a jövedelemről is számolhasson." Véleményadás végett át küldték a választott közönséghez. rV. 1504. b/53.1841. január 25.119., illetve CSÁNYI János: 1840. 87. 117 IV. 1504. a/1826. júl. 31. 118 Figyelemre méltó, hogy a kukoricatermesztést még nem fogadta egyöntetű helyeslés. SZARKA Sámuel jónevű gazda, aki Csányi János mintagazdasággal kapcsolatos tervezetét legrészletesebben és legalaposabban kommentálta, úgy vélekedett, hogy „...a földet soványító kukorica termesztés talán elmaradhatna..." a termesztésre szánt növények közül. Tehát nem a takarmánynövény ellen foglalt közvetlenül állást, hanem a táperő utánpótlásával kapcsolatosan merültek fel aggályai, de gazdaságossággal kapcsolatos fenntartásai kétségtelenek. 119 IVANYOSI-SZABÓ Tibor: 1980/b. 25. 120 Uo. 18. 121 KUBINYI Ferenc-VAHOT Imre: 1853. 106. 122 Uo. 107. 123 MÉREI Gyula: 1980. 344. 124 KUBINYI Ferenc-VAHOT Imre: 1853.107-108. 125 IVÁNYOSI-SZABÓ Tibor: 1990. b/25. Élet gabonán az emberi táplálkozás céljára termesztett gabonát értették. 126 ÍV. 1504. cl 178. Bár több gazdánál fellelhető volt már olyan padlás, amely gabona tárolására is alkalmas volt. 127 IVÁNYOSI-SZABÓ Tibor: 1990/c 347. és 365. sz. dokumentumok. 128 KUBINYI Ferenc-VAHOT Imre: 1853.112. 129 CSÁNYI János: 1840. 79. 130 KUBINYI Ferenc-VAHOT Imre: 1853.112. 131 rVÁNYOSI-SZABÓ Tibor: 1990. hl 16. 132 Uo. 15-16. Amintagazdaság népszerűsítésére is fel kívánták ezt használni, abban bízva, hogy a nőknek a virágok iránti érdeklődése férjeiket is be fogja terelni a mintagazdaságba. 133 Uo. 134 Uo. 20-21. 135 HORNYIK János: 1860.1. 192-197. 136 BENDE László: 1916.11.1598-ban a budai pasának a különféle ajándékok között fél zsák almát és 11 pint bort is vittek a kecskemétiek. 137 SZABÓ Kálmán: 1986. hl 337-338. Az okozott kár és a fennálló veszedelem nagyságára jellemző, hegy Pest megyében 1791-ben 21 négyzetmérföld területet tett hasznavehetetlenné a homok. Kecskemét 12 négyzetmérföldnyi határának