Iványosi-Szabó Tibor: Kecskemét gazdasága és társadalma a polgári forradalom előtt (Kecskemét, 1991)

JEGYZETEK

Meg kell még jegyeznünk, hogy 1200 négyszögöles (kis magyar) holddal számoltak nem pedig 1600 négyszögöles kataszteri holddal. 70 A gazdák között vettek nyilvántartásba 26 olyan személyt, akinek figyelembe vehető adóalapja nem volt. Ezek minden bizonnyal valamely házzal rendelkező lakos (tehát gazda) önálló háztartásban élő hozzátartozói voltak, akiket így nem lehetett a zsellérek közé átsorolni. 71 Az eredeti összírások végösszege ós a VI-VIII. táblázatok összege között kisebb eltérések mutatkoznak. Ennek az az oka, hogy a feldolgozáskor súlyozott átlagok alapján dolgoztunk. Ennek megbizhatóságát érzékelteti, hogy a rendkívül sokrétű bontás ellenére az összeírás végösszege ós a súlyozott átlag alapján kapott összeg között mindössze 1,4% lett a különbség, ami azt jelzi, hogy a részadatok esetén a hibaszázalék elenyésző. A saját szántóföldek és az árendás birtokok esetében is az összesítést súlyozott átlagok alapján végeztük, így a kétféle szántó teljes területének megállapításakor erre figyelemmel kell lenni, az egyszerű összeadás alkalmával kisebb eltérés jelentkezhet. 72 Ezek közül a legsúlyosabb a forspont, a különféle katonai szállítások voltak. IVÁNYOSI-SZABÓ Tibor: 1990/c. 166., 216., 319., 365., és 377. sz. dokumentumok. 73 IV. 1504. b/ 1813-1814. 20. 74 IV. 1504. b/ 62. 217-218. 75 ÍV. 1504. v/ 16. 1847. nov. 27. 76 IV. 1504. m/ 92. alapján. 77 Ismételten utalunk arra, hogy a bérletek több súlyos közteher vállalásával is együttjártak: forspont, katonák beszállítása stb. 78 Itt ismételten fel kell hívnunk a figyelmet arra, hogy a rideg állattartás és juhtenyésztés révén valójában ennél lényegesen nagyobb földterület haszonélvezői voltak. 79 A 3568 gazda háztartásból itt levontuk a 460 iparral és kereskedelemmel foglalkozó számát. 80 BALOGH István: 1962. 620., illetve VARGA János: 1982. 436-438. 81 MÉREI Gyula: 1980. 366. 82 CSÁNYI János: 1840. 78. A tanács már 1826-ban felszámolta azt a szokást is, hogy a marhát és juhokat tartó gazdák aratás után „...mások földeit szabadon s átaljában legeltethessék..." Uo. 83 KUBINYI Ferenc-VAHOT Imre: 1853.106. 84 OROSZ István: 1980. A tanyáknak ezt a célszerűségét emeli ki a kétségtelen hátrányok mellett. 85 A témának igen jelentős irodalma van. Itt elsődlegesen a Duna-Tisza közi tanyarendszerre vonatkozó irodalmat érintjük, annak is csak azt a részét, amely a XIX. század derekán lévő tanyák sajátosságait mutatják be. Érdemes utalni arra, hogy a szerzők korábban a tanya egy-egy sajátosságát, oldalát emelték ki, és ebből is adódott, hogy jelentős volt az egyes szerzők közötti véleménykülönbség. Nyilvánvaló, hogy mind a térbeli, mind az időbeli meghatározottságot figyelembe kell vennünk ahhoz, hogy az egyes tanyatípusokról, azok tényleges funkciójáról valós képet tudjunk alkotni. 86 Az sincs kizárva, hogy a tanya bizonyos formája már a hódoltság előtt kialakult a pusztásodás során. RACZ István megállapítása: „Az első katonai térkép felvételeinek tanúsága szerint a XVIII. század végére a tanyarendszer lényegében kialakult." RÁCZ István: 1976.14. 87 MAKKAI László: 1961. 66. 88 A folyamatnak ezt az oldalát emeli ki OROSZ István is: 1980. 170.