Iványosi-Szabó Tibor: Kecskemét gazdasága és társadalma a polgári forradalom előtt (Kecskemét, 1991)

V. TÁRSADALOM - 5. Értelmiség

kereskedők. A század második felében erőteljes asszimilálódás indult meg közöttük. Kecskemét már a hódoltság idején szoros kapcsolatokat épített ki a budai zsidó kereskedőkkel, bankárokkal. A XVII-XVIII. század fordulójától kezdve pedig a város engedélyezte, hogy zsidó kereskedők hosszabb-rövidebb időre megtelepedjenek a városban.

387 A század második felétől pedig egyre nagyobb részt szereztek a város kereskedelméből.

388 A XIX. század elejétől már zsinagógájuk is van a városban.

3 9 A harmincas években már iskolájuk is működött.

390 QQ-I A húszas évektől egyre jelentősebb bérletekhez jutottak. A kecskeméti polgárság soraiba való fokozatos beilleszkedésük lehetőségét dokumentálja, hogy 1839-ben néhányan már házat is vásárolhattak, és Milhoffer István a méltán népszerű orvos külön 392 szőlővásárlásra is kapott engedélyt. A város lakosainak a velük szembeni liberális eljárását érzékelteti az is, hogy 1848 tavaszán pedig kötelezték őket a nemzetőrségben való szolgálatra, míg sok városban nem engedték be az önkéntes jelentkezőket sem. Az itt elő zsidó közösség a század derekára mind számát, mind gazdasági szerepét tekintve igen jelentőssé vált. A 152 családon belül 808 föt tartottak nyilván. Ezek között a vagyoni különbségek lényegesen szélsőségesebbek voltak, mint a polgárság többi csoportjain belül. Csupán 81 olyan család volt köztük, amelyik vagyona alapján közadó alá lehetett vonni. Tehát a közösségnek közel fele nyomorúságos körülmények között élhetett. A vagyonosabbak közül is csak 41-nek volt jelentősebb kereskedése. Igaz közöttük volt két, a kecskeméti viszonyokat tekintve igen gazdag kereskedő, 10-en a másodrendű kereskedők között, 29-en pedig a harmadrendűek között voltak fellelhetők.

394 Végezetül megállapíthatjuk, hogy Kecskeméten a polgári, vagy alapvetően polgári foglalkozást űző háztartások száma 1200-1400 közötti lehetett. Számukat növelte még a legények és a kontárok sora. Bár kétségtelen, hogy a lakosság aránytalanul nagy része a mezőgazdaságból élt, ez a réteg egyre figyelemre méltóbbá vált, hisz az összlakosság kb. 20%-át alkotta. 5. Értelmiség Kecskemét társadalmának felvázolása nem lenne teljes az értelmiség említése nélkül. Ennek a társadalmi csoportnak definiálása akkor talán még nehezebb lehetett mint ma. Éppen ezért számszerű megállapítást tenni csaknem lehetetlen. Akadályozza ezt az is, hogy az ide tartozók jelentős hányada különféle okok miatt vagy mentes volt az adózástól, vagy nem tüntették fel tényleges foglalkozását, képzettségét a különféle nyilvántartásokon.