Iványosi-Szabó Tibor: Kecskemét gazdasága és társadalma a polgári forradalom előtt (Kecskemét, 1991)

V. TÁRSADALOM - 5. Értelmiség

Az értelmiség néhány csoportját kétségtelenül jól meg lehetett határozni. A városi magisztrátus tagjai közül többen fejtettek ki egyértelműen értelmiségi tevékenységet. Csányi János több témából is figyelemre méltó cikkeket, tanulmányokat publikált. Itt dolgozott már ekkor is a később kiváló történetíró Hornyik János, aki szellemiségével kétségtelen már ekkor is hatott környezetére. Gömöry Frigyes színes egyéniségén túl sokan mások méltóak lennének arra, hogy életüket, munkájukat széles körben ismertessük. Hangsúlyoznunk kell, hogy a város tanácsnokai, mérnökei, orvosai és gyógyszerészei aktív közösségi munkájuk révén szakmai tevékenységük határain messze túlmutatóan hatottak. Számszerűen is jól behatárolhatók az ügyvédek, akik a jogszolgáltatáson túl mind a közigazgatásban, mind a helyi önkormányzatban tevékenyen részt vállaltak. Róluk szólva semmiképpen sem szabad csak az egy-két tucatnyi, hivatalosan is nyilvántartásba vett személyre gondolni, hisz a református jogi akadémia működése révén egyre több olyan jogi végzettségű személy volt a városban, akik ismereteik ellenére nem ezen a pályán dolgoztak. Említésük során gondolnunk kell a jelentős számú zugprókátorra is, akikkel már évtizedek óta meggyűlt mind a magisztrátusnak, mind a hivatásos ügyvédeknek a baja. Ennek a szakmai csoportnak a száma több tucatra volt tehető. A tanítók, tanárok és az oktatással vagy azzal is foglalkozó lelkipásztorok, az egyes vallások lelkészei, papjai az értelmiség újabb jelentős csoportját alkották a városban. Tekintettel arra, hogy több mint két és fél ezer tanulót oktattak, neveltek, a templomokban tízezrek lelki életét irányították, hatásuk a város szellemi életére csaknem felmérhetetlenül nagy lehetett.

396 Ezek száma is több tucatra tehető. Alapos feltárások hiányában igen keveset tudunk arról, hogy az egyes művészetek terén hányan, és milyen szinten tudtak hatni közvetlen, vagy tágabb környezetükre. Azt viszont kétségtelenül tudjuk, hogy a fokozódó szellemi igényesség eredménye lehetett az a buzgalom, amely vidéken elsőként hívta életre a kaszinót, illetve kaszinókat. Ugyancsak a viszonylag szóles körű igény talajában gyökerezhetett meg gyorsan és igen erősen Szilády Károly nyomdája, amely szellemi igényességével is széles körben hatott. Az itt élő értelmiség, tanulóifjúság szellemi éhségéről tanúskodott az a két könyvkereskedés is, amely a század derekán működni tudott a városban.

398 Ennek az igénynek anyagi alapja viszont eléggé szűkös lehetett, mivel a negyvenes évek elején minden buzgolkodás ellenére sem tudott megalakulni a helyi olvasókör a csekély tagdíj vállalási kötelezettsége miatt.

399