A mai Bács-Kiskun megye az 1848–49-es forradalom és szabadságharc idején (Kecskemét, 1988)

A MAI BÁCS-KISKUN MEGYE A FORRADALOM ÉS A SZABADSÁGHARC IDEJÉN — Iványosi-Szabó Tibor - IV. A szabadságharc megszervezése és sikerei

21. Kökényessi Szaniszló honvédezredes, 22. Reviczky István főhadnagy, izsáki bira Jászkun kerület nemzetőrségének tokos szervezője Kiskunhalason ugyanekkor összírták a város minden fegyverfogásra kész lakosát. Ezeket hat részre osztották és sorshúzás alapján kívánták eldönteni, melyik csoport induljon elsőnek, illetve kik váltsák őket.

259 Bács-Bodrog vármegye és benne Baja változatlanul a délvidéki harcokra koncentrált, és ehhez járult szeptember derekától a Duna-vonal védelme. Mivel „. . . a tábori szállítmányok s egyéb honvédelem igényelte kiadások miatt rendkívül terhelt városi pénztár egészen kiürült", a város újabb 104 önkéntes felszerelése és a fejenkénti „20 pengő forint felcsapó pénzének" kifizetése érdekében három ezer forint kölcsön felvételére kényszerült. Tekintettel arra, hogy ezen a vidéken sem a horvátok támadása, sem Kossuth toborzó körútja nem éreztette igazán hatását, sem a lakosság félelme, sem annak lelkesedése nem volt olyan arányú mint Kecskemét környékén. Szeptember végére a Dunántúlon a katonai helyzet rendkívül aggasztóvá vált. Teleki árulással felérő hátrálása, István nádor szökése és Jellasics előnyomulása az ország fővárosa irányában egyre elkeseredettebb hangulatot szült a fővárosban, mind vidéken. Mivel Jellasics útja arra engedett következtetni, hogy nem közvetlenül Budát fogja megtámadni, hanem a Dunán átkelve a jóval védtelenebb Pest ellen vonul, Batthyány Lajos több intézkedést tett annak érdekében, hogy ezt az átkelést megakadályozza. Ezért ren259 V. 240. XLVI. 119.