A mai Bács-Kiskun megye az 1848–49-es forradalom és szabadságharc idején (Kecskemét, 1988)

A MAI BÁCS-KISKUN MEGYE A FORRADALOM ÉS A SZABADSÁGHARC IDEJÉN — Iványosi-Szabó Tibor - IV. A szabadságharc megszervezése és sikerei

M« il 41 23. Csata Pákozdnál 1848. szeptember 29-én delte fel az első magyar hadigőzöst is Pest alá, amelyet a Baján született hadügyminiszterről „Mészáros hadigőzös"-nek is neveztek. Ez a korábbi hónapokban a délvidéken a szerb támadások ellen nyújtott segítséget.

260 A következő hetekben Paks és Ecsi közötti szakaszon ingázott, hogy az esetleges horvát támadás ellen segítséget nyújtson.

261 Batthyány már szeptember 18-án tüzérséget rendelt Dunaföldvárra, majd a Duna-Tisza közén felkelt népet a ráckevei Dunaág védelmére kívánta összpontosítani.

262 Az ellenforradalom fegyveres támadásának visszaverésében mezővárosaink nemzetőrjei és honvédéi jelentős részt vállaltak. Az első sorsdöntő ütközetben, a Pákozd környékén megvívott csatában derekasan helytállt az a 318 kecskeméti önkéntes nemzetőr, akiket a város augusztus végén és szeptember elején a nemzetőrség újjászervezése során verbuvált és szerelt fel. Gömöri Frigyes nemzetőr hadnagy már az ütközet másnapján beszámolt városa főbírájának a nagy nap eseményeiről. „Kilenc óra körül jött a horvátok 260 A Duna menti községek feladatává tették, hogy a Mészáros hadigőzöst megfelelő mennyiségű tűzifával lássák el. 1002. a) 393—394. 261 Urbán: 1987. 683—684. 262 Jellasics pusztító hadjáratáról a kormány folyamatosan tájékoztatta az érintett megyék és járások vezetőit.