A mai Bács-Kiskun megye az 1848–49-es forradalom és szabadságharc idején (Kecskemét, 1988)
A MAI BÁCS-KISKUN MEGYE A FORRADALOM ÉS A SZABADSÁGHARC IDEJÉN — Iványosi-Szabó Tibor - IV. A szabadságharc megszervezése és sikerei
A korabeli összeírok alapossága egy újabb megfigyelésre ad módot. Csaknem minden jelentkezőnél rögzítették, honnan származott, honnan költözött a városba. A beköltözés időpontját nem jelezték ugyan, de így is párját ritkítóan érdekes kép tárul elénk. Kecskemét sajátságos jogi helyzete, viszonylag széles körű kereskedelme révén már a hódoltság korában is az ország különféle területeivel és számos külföldi várossal állt kapcsolatban. A migráció a város lakosságán belül már a hódoltság alatt rendkívül erőteljes volt. 235 így nem lehet meglepő, hogy gazdasági vonzáskörének további bővülése során a XIX. század derekán is számottevő volt a migráció. A jelentkezők közül 312-nél tüntették fel a származási helyet. Ezek összesen 73 településről valók. Az önkéntesek 31,2 %-a 72 helyről került Kecskemétre, a döntő többség: 68,2 % viszont kecskeméti születésű. Ezek az arányok érthetően nem tükrözik pontosan, milyen arányban voltak a lakosságon belül azok, akik nem régen költöztek a városba. Szinte biztos, hogy a véglegesen még le nem telepedett inasok, mesterlegények és szolgák, akiknek itt még nem lévén hozzátartozójuk, kevésbé kötődtek a helyhez, a tényleges arányuknál nagyobb számban vállalták az önkéntes nemzetőri kötelmeket, ami nem ígérkezett nehezebbnek, mint egy-egy zsugori gazda vagy egy mogorva mester szolgálata. IV. A SZABADSÁGHARC MEGSZERVEZÉSE ÉS SIKEREI Az európai forradalmak és szabadságharcok bukása után, 1848 nyarának végén a bécsi udvar elérkezettnek látta az időt arra, hogy a maga elképzelései alapján oldja meg azokat a részleteiben nem eléggé tisztázott, vagy bizonyos ellentmondásokat is tartalmazó politikai és katonai problémákat, amelyek a magyar polgári átalakulás és az önálló magyar állam létrehozása során felmerültek. Kétségtelen, hogy az önálló magyar hadügy, a monarchia egészétől különváltan kezelt pénzügy és a külügyi kapcsolatok vitele a tisztázásra váró részletek egész sorát vetették fel. A nyár végére már katonai sikereket is felmutató feudális reakció célja nem az volt, hogy ezen ellentmondások és bizonytalanságok megoldására kompromisszumot keressen, hanem az, hogy katonai győzelmeit felhasználva minél több területen tudja korlátozni, illetve megkérdőjelezni a független magyar állam létét, működését. 236 A nemzetiségi mozgalmak fellendülése miatt és a délvidéken mindkét fél részéről egyre kegyetlenebb megnyilvánulásokat eredményező harcok miatt a magyar kormányzatnak igen súlyos gondokkal kellett szembenéznie. Ezeket az ellenségeskedéseket jórészt a bécsi udvar aknamunkája idézte elő. 235 Iványosi: 1985. 389—434. 236 Deák: 1983.
