A mai Bács-Kiskun megye az 1848–49-es forradalom és szabadságharc idején (Kecskemét, 1988)

A MAI BÁCS-KISKUN MEGYE A FORRADALOM ÉS A SZABADSÁGHARC IDEJÉN — Iványosi-Szabó Tibor - III. A polgári állam és igazgatás első hónapjai

motiváló erőt ismerhetünk fel ezek elhatározása mögött is, amelyeket a cselédekkel kapcsolatosan említettünk. Az iparos legények esetében mindezt még a mezővárosokon belül is motiválta az a körülmény, hogy a politikai és a katonai események eltérő módon hatottak az egyes iparágakra. Egyesek számára egyértelmű konjunktúrát jelentettek, más esetekben viszont a megrendelések elapadását eredményezték, és így munkaerőt tettek feleslegessé. Nem érdektelen áttekinteni az önkéntesek korösszetételét sem, bár ebben az esetben nincs módunk arra, hogy a májusban jelentkezett nemzetőrök korösszetételével párhuzamba állítsuk, mivel ott ezt nem rögzítették. A jelentkezők több mint felének kora nem haladta meg a 20 évet. Újabb 28,8 %-uk pedig 21—25 év közötti volt. Csupán 15,8 %-ot alkottak a 25 évén felüliek. Az ősz elején verbuvált 318, valójában 317 önkéntes nemzetőr tehát rendkívül fiatal átlagéletkort mutat. Tekintettel arra, hogy Kecskemét évszázadok óta nem állt szoros földesúri függés alatt, lélekszáma a magyarországi viszonyokat tekintve rendkívül nagy volt, társadalma évszázadok óta jóval nyitottabb is maradt, mint a jobbágyfalvaké, vagy a földesúri fennhatóság alatt álló kisebb mezővárosoké. Az itt verbuvált önkéntesek társadalmi összetételét éppen ezért inkább a népesebb szabadkirályi városok önkénteseivel lenne célszerű összehasonlítani, ha egyáltalán ilyen felmérések a környékről rendelkezésünkre állnának. 17. Toborzás a honvédseregbe