A mai Bács-Kiskun megye az 1848–49-es forradalom és szabadságharc idején (Kecskemét, 1988)

A MAI BÁCS-KISKUN MEGYE A FORRADALOM ÉS A SZABADSÁGHARC IDEJÉN — Iványosi-Szabó Tibor - III. A polgári állam és igazgatás első hónapjai

A négy hetes mozgósítási időt alig meghaladva a kecskeméti és a solti járás nemzetőrei visszatérhettek otthonukba. A kalocsai nemzetőrök is két alkalommal vonultak a déli táborokba négy-négy heti időtartamra, de harci cselekményekben nem vettek részt.

221 Az első nemzetőregységeket felváltó csapatok is gyenge felszerelés és kellő felkészítés nélkül érkeztek a táborba. De ők már közvetlenül is részt vállaltak a délvidéki harcokból. Ezekről az eseményekről több szemtanú is készített feljegyzést. Dömötör Károly kecskeméti tanácsnok levelében kitért a szenttamási csatát megelőzően a szerbek számára érkező segítségre is: „. . . ezen hír különösen a mi táborunkban igen rossz, mert számra alig kétezren és többnyire fegyvertelenek vagyunk ..." Szemléletesen írja le, milyen mérvű bizalmatlanság volt a táborban a magyar sereg fővezérével, Bechtolddal szemben. „Mészáros Lázár közibénk fog jönni, és hihető, hogy ő fogja az ütközetet vezérelni, mert Bechtold uramban igen kevés a bizodalom, sőt mitöbb a huszárok közül úgy nyilatkoztak, hogyha e harczot Bechtold fogja vezérelni, agyonlövik." Figyelemre méltó kritikával szemlélte nemzetőreink harci értékének alakulását, akik „Szenttamás ostromakor . . . alig szólt az első ágyúlövés, ők minden parancsszó nélkül jobbraátot csinálván, egész tulajdon táboraikhoz szaladtak, hol alig lehetett még fegyveres erővel is őket feltartóztatni. Minden holmijokat, még fegyvereiket is a csata mezején feledték . . . melyeket jász, s kunjaink összeszedvén áruba bocsájtottak . . ." Megítélésüket így 12. Gróf Batthyány Lajos miniszterelnök 13. Mészáros Lázár hadügyminiszter 221 Bárth: 1975. 231—232. V. 307. P.vm. jkv. 1848. 17.