A mai Bács-Kiskun megye az 1848–49-es forradalom és szabadságharc idején (Kecskemét, 1988)

A MAI BÁCS-KISKUN MEGYE A FORRADALOM ÉS A SZABADSÁGHARC IDEJÉN — Iványosi-Szabó Tibor - III. A polgári állam és igazgatás első hónapjai

érzékelteti: „. . . azon felül ki van adva köztük parancsba, hogy Pest megyei nemzetőrt még csak táborukba se bocsássanak bé . . ."

222 Természetesen tisztességes helytállásra is képesek voltak ezek a nemzetőrök, ha a sorkatonasággal megfelelően együtt tudtak működni. Augusztus 26-án például a kecskeméti nemzetőrök egy csoportja Fórián Károly irányításával komoly részt vállalt egy szerb támadás visszaverésében.

223 Négy hét elteltével a nemzetőröknek ez a csoportja is hazatért anélkül, hogy a katonai eseményekben létszámának megfelelően számottevő szerepet vállalhatott volna. A bajai nemzetőrök az ókéri táborban teljesítettek szolgálatot, hogy a Futak és a Csajkások kerülete közötti őrvonal ellenőrzését segítsék. Június 20-án 360, ezek felváltására június 27-én 375 és harmadik csoportként július 2-án 416 nemzetőrt mozgósítottak. Tehát a bajai nemzetőrök szolgálati ideje még rövidebb volt, mint a kalocsaiaké vagy a soltiaké. Harci cselekményekben ők sem vettek részt.

224 A jászkunok évszázadokon át katonai szolgálatra voltak kötelezve, így közöttük a szervezés nem csekély hagyományokra támaszkodhatott. Igaz, hogy több évtizeden át széles körű mozgósításukra nem került sor, de a Kerületek vezető tisztségviselői és a hagyományokat őrző redemptusok jelentős hányada gyűléseiken a korabeli retorikával ápolták a korábbi hagyományokat. Június 5-én a felbuzdulás hatására önként 1000 lovas kiállítását szavazták meg. Június 16-án Szemere Bertalan belügyminiszter 2000 polgár kiállítását kérte a Kerülettől „házaik és a haza védelmére." A szervezéssel Balajthy Vendel nádori táblabírót bízták meg. A korábbi tábori szolgálatok tapasztalatai alapján lényegesen körültekintőbben állították össze a nemzetőrök felszerelését, mint a szomszédos járásokban. „Felszerelés: 1 szűr, két pár fehérnemű, tű és czérna, kés és kanál, fésű, sós zacskó, főzelékes zacskó és kulacs; lovasok ezen kívül: tábori karó, kötőfék, fokos, nyeregkápa, abrakos zsák, szénás kötél, tarisznya, sarkantyú, lóvakaró és kefe. Minden tíz emberre egy bogrács . . . Ruházat (gyalogosé) vastag szövetű vászonból készült bő térdig érő kabát, lovasoké a közlegényeknél : szokott kék nadrág és dolmány posztógombokkal . . . Végül keskeny karimájú kalap . . ,"

225 íly módon lényegesen egységesebb hatást váltottak ki, mint a többi nemzetőr-egység. A miniszterelnök rendelete alapján végül is a jászkunok 200 gyalogossal és 500 lovassal voltak kötelesek kiállni, és július 17-éig Halas alatt gyülekezni. Szentkirályi Móric jászkun főkapitány vezetésével július 18-án indultak Verbászra. Itt táborhelyül a Ferenc-csatorna északi részét jelölték ki számukra. 222 IV. 1604. II. 110. 223 IV. 1604. II. 121. XIII. 3. augusztus 28-án kelt levél. 224 IV. 1002. b) 1847—1849. 351—353. 225 Herendi: 1901. 35—37.