A mai Bács-Kiskun megye az 1848–49-es forradalom és szabadságharc idején (Kecskemét, 1988)

A MAI BÁCS-KISKUN MEGYE A FORRADALOM ÉS A SZABADSÁGHARC IDEJÉN — Iványosi-Szabó Tibor - III. A polgári állam és igazgatás első hónapjai

A város nem hagyatkozott kizárólag a minisztérium támogatására. Sok más településhez hasonlóan felmérte, milyen fegyverekre számíthat a lakosságtól.

151 (L. I. sz. táblázat) I. táblázat KECSKEMÉT 6 TIZEDÉBEN NYILVÁNTARTÁSBA VETT FEGYVEREK A fegyverek neme A fegyverek száma dsida 2 karabély 2 kard 9 kovás pisztoly 1 Megtartja kovás puska 1 puska 17 pisztoly 32 szuronyos puska 4 vadászpuska 119 karabély 2 kard 4 kovás pisztoly 1 Beadja kovás puska 1 puska 2 pisztoly 2 vadászpuska 7 Bár az összesítés nem teljes, hisz tizenegy tizedből csak hatnak az adatait tartalmazza, mégis néhány igen fontos megfigyelést tehetünk általa. A fél városra kiterjedő összeírás 206 fegyvert tárt fel. Ezek igazi katonai értéke viszont igen gyenge. Valamelyest is korszerűnek mondható tűzfegyver alig akadt köztük. Döntő többségükben riasztásra, esetleg nem különösebben igényes vadászatra voltak alkalmasak, vagy pedig csak a családi ereklyék számát növelhették. Legalább ennyire figyelemre méltó, hogy rendkívül kevesen ajánlották fel ezeket beadásra. Ennek többféle oka lehetett. Vagy a nemzetőrnek jelentkezettek tartották meg maguk számára, vagy az esetleges veszély esetén önvédelem céljára kívánták ezeket megőrizni. Persze az is lehetséges, hogy éppen a minimális harci értéke, és a családi kötődés miatt nem váltak meg tőlük. A lista láttán viszont teljesen érthetőnek tűnik, miért szorgalmazta a város a minisztériumnál a nemzetőrség felfegyverzését. Ezekkel a fegyverekkel érdemi harci értéket még a legjobban felkészített nemzetőrök sem képeztek volna. Mivel pedig a délvidéken kibontakozó veszedelem egyre jobban fenyegetett, a szükséges fegyverek és felszerelések pedig nem állottak rendelkezésre, a városnak önmagának kellett segítenie gondjain. Június elején 14 kovácsot 151 IV. 1604. II. 30—36.