A mai Bács-Kiskun megye az 1848–49-es forradalom és szabadságharc idején (Kecskemét, 1988)

A MAI BÁCS-KISKUN MEGYE A FORRADALOM ÉS A SZABADSÁGHARC IDEJÉN — Iványosi-Szabó Tibor - III. A polgári állam és igazgatás első hónapjai

irredemptusok, akik zselléreknek feleltek meg, alkották a jelentkezők kb. harmadát. Halason július 23-án külön besorozási elveket kellett kidolgozni, mivel a táborba ment 167 nemzetőr a szegényebb lakosok közül került ki, akiknek munkája nélkül a családjuk megélhetése igen nagy nehézségbe ütközött.

147 Összegzésként azt rögzíthetjük, hogy a mai megyénk területén sem a mezővárosok, sem a kiskun települések nem követték szigorúan a törvényben jelzett vagyoni cenzust, a nemzetőrök közé igen nagy számban felvettek már a tavaszi és a kora nyári hónapokban is egészen szegény lakosokat is. Ez egyben azt is jelzi, hogy a szegény parasztság és a városi szegénység nem vesztette el bizalmát a nemzeti kormányban, a nagyobb településeken eredményesen dolgoztak a korábbi társadalmi fenntartások, ellenérzések feloldásán, és a parasztság hajlandó volt bizalmat előlegezni az egyre nagyobb gondokkal küszködő kormányzatnak. A nemzetőrség csak akkor jelenthetett érdemi erőt a kormány számára, ha az kellően fel van fegyverkezve, jól meg van szervezve, megfelelő tisztikarral és kellő gyakorlattal is rendelkezik. Ugyanakkor a forradalomtól való félelem hatására kinevezett magyar kormánnyal szemben a Habsburg uralkodó érdekeit képviselő körök kezdettől fogva rossz szemmel nézték a nemzetőrség szerveződését, és semmiképpen sem járultak volna hozzá annak a hadsereg rovására történő felfegyverkezéséhez. Ezért a kormány számára már márciustól fokozódó gondot jelentett a nemzetőrök megfelelő fegyverekkel történő ellátása. Még Pesten sem tudták maradéktalanul biztosítani a kellő számú puskát és lőszert, vidéken pedig egyre nagyobb lett e téren a feszültség. Kecskemét nemzetőrségi választmánya már március 29-én két küldöttet menesztett Pest város választmányához annak érdekében, hogy tegyenek lépéseket fegyverek beszerzése érdekében.

148 A folyamatos szervező munka révén április 21-én úgy látták: „Az őrsereg felállítása egy lövöldét, melynek hiányát városunk eddig is érzé, s a polgároknak puska s lövéstöli idegenkedések fő okául bátran felhozattatik, szükségessé s nélkülözhetetlenné tett. A polgári katona célszerű, és sikerdús kiképzése csak az által éretik el, ha fegyverét mindkét alakban ügyesen tudja használni, azaz: hogy lövő és szuronyozó ügyességgel bírjon."

149 A város elszánt igyekezete, hogy nemzetőrségét kellően felszereli és felkészíti nem maradt hatástalan. Május 2-án Deák Ferenc igazságügyminiszter Batthyány távollétében küldte az értesítést: „Kecskemét város küldöttség általi folyamodása következtében ezen alkalommal szétosztás végett küldök 500 darab fegyvert. . " Hozzá fűzte még : „ . . . csak azoknak osztassék ki ingyen a fegyver, kik azt megszerezni nem képesek . . ."

15

° 147 V. 240. XLVI. 92—93. 148 IV. 1604. XVI. 6. 149 X. 232. 25. 150 IV. 1604. 1/2. 33.