A mai Bács-Kiskun megye az 1848–49-es forradalom és szabadságharc idején (Kecskemét, 1988)
A MAI BÁCS-KISKUN MEGYE A FORRADALOM ÉS A SZABADSÁGHARC IDEJÉN — Iványosi-Szabó Tibor - III. A polgári állam és igazgatás első hónapjai
idejére. 135 A későbbi feljegyzések alapján a városban 700 nemzetőrt írtak össze. Baján is viszonylag késői időszakból maradt fenn a nemzetőrség szervezésére utaló első adat. Május 21-én a járási főszolgabíró rendelte el, hogy a nemzetőrségi és az esküdtszéki képességgel bíró bajai lakosokat írják öszsze. 136 A összeírást tizedenként el is végezték június elején. A lelkesedés ekkor már nem lehetett olyan mérvű, mint a márciusi napok hatása nyomán több városban tapasztalható volt. Erre utal az is, hogy Rudics Károly Bács megyei Felső járási nemzetőrségének főparancsnoka június 19-én már azt kérte a város főbírájától, hogy küldjék meg azoknak a névsorát, akik vonakodnak besoroztatni magukat a nemzetőrségbe. 137 A nemzetőrök szervezése és működése minden településen a XXII. törvénycikk és a minisztérium által kiadott utasítások alapján történt. Ezek felhasználásával, eleinte pedig ettől függetlenül helyi szabályzatok is készültek. Kecskeméten már március 21-én megfogalmazták azt a tervezetet, amely a tényleges szolgálati rendet is magába foglalta. 138 Egy lényegesen körültekintőbb, minden részletre kitérő szabályzat pedig november 10-én került a közgyűlés elé, amelyet az jóváhagyott. 139 Egyébként igen kevés hasonló, a helyi viszonyokat fokozottan figyelembe vevő szabályzat készült el. Éppen ezért feltétlenül fel kell hívnunk a figyelmet a Jászkun Kerületnek a nemzetőrség számára kiadott egészségügyi szabályzatára, amelyet már 1848. július 8-án elfogadott a kisgyűlés. 140 Ez az egyes községek orvosainak aktív részvételét követeli. A körültekintően megszerkesztett szabályzat az egészségügy minden területére kiterjed, és később jelentős szolgálatot tett a szabadságharc alatt. A szervezés nem csak a mezővárosokban járt sok gonddal. A legtöbb településen belül különféle fenntartásokat fogalmaztak meg a nemzetőrségbe való belépéssel szemben. Nyári Pál, a Pest megyei Választmány elnöke több felhívásban volt kénytelen a nemzetőri szolgálat és a sorkatonai szolgálat közötti különbséget megvilágítani. Az egyes jelentések arról adnak hírt, hogy „ . . . a nép nincs olly rokonszenvvel a pesti mozgalmak iránt, mint az némelyek hiszik ..." és a parasztoknak sok helyen az a véleménye, hogy az urak csak „a jó császár ellen akarják őket felfegyverezni, ki nekik ezt a jó törvényt adta..." Az ellenszegülés természetesen nem csak a hatalmas kiterjedésű Pest megye egyes részein ütötte fel a fejét. Heves megye alispánja arról tájékoztat, hogy „ . . . a katonaság felőli elfogult nézetekből a tudatlan köznép iszonyatot látszik érezni az őrseregbe állás iránt." Békés megyében a nép 135 Bárth: 1975. 231. 136 IV. 1001. B/1847—1849. 164—165. 137 IV. 1001. b/1847—1849. 200—201. 138 IV. 1604. I. 40. 139 IV. 1604. III. 48. 140 V. 201. B. Mm. 228. No. 7.
