A mai Bács-Kiskun megye az 1848–49-es forradalom és szabadságharc idején (Kecskemét, 1988)

A MAI BÁCS-KISKUN MEGYE A FORRADALOM ÉS A SZABADSÁGHARC IDEJÉN — Iványosi-Szabó Tibor - III. A polgári állam és igazgatás első hónapjai

nyal az egykori szervezőmunka is szűkebb körű lehetett, a kisebb mezővárosokban és falvakban pedig teljesen hiányzott. Kecskeméten már március 20-án, tehát jóval a megyei Választmány összeülése és állásfoglalása előtt, „ . . . öszve gyülekezvén több, e városnak minden rendű becsületes polgárai. . ." akiken belül „ . . . legelőször is szükségesnek találtatott egy választmány kiküldetése a jelenlévők közül. . ." Ez a Választmány már másnap, március 21-én előterjesztette ideiglenes rendszabályát. A 3. pont alapján: „Felszólittatik minden rendű és rangú polgár, hogy tartsa hazafiúi kötelességének a béke és csend fenntartásához személyes őrködés által járulni..." Tehát még csak nem is említenek semmiféle vagyoni cenzust. A 4. pont megismétli ezt az álláspontot: „Egy e czélból a városházánál megnyitott, sőtt másutt is hordozandó aláírási ívre minden becsületes polgár — a választmány tudtával és megvizsgálása mellett — nevét oda írhatja."

122 A város vezetői március 23-án nyomtatott kiáltványban fordultak a lakossághoz, felszólítván őket a jelentkezésre. A város több pontján kifüggesztett plakáton rögzítették az összeírás helyét és idejét, valamint a Választmány tagjainak névsorát.

123 A tavasz folyamán, többségében csak a nagyobb városokban megszervezett nemzetőrség létszámát a jelentések tömege ellenére sem lehet pontosan megállapítani. Gyakran csak becslések születtek, amelyek túlzottnak bizonyultak. Reális számítások alapján az országos szám április végén 55-60 ezer fő lehetett. :

124 Az egyes településeken belül igen eltérő számokat rögzítettek. Március 27-én a szegedi nemzetőrség száma már meghaladta a 700 főt. Március 28-án Egerben 1400, Gyöngyösön pedig 600 főnyi nemzetőrség teljesített szolgálatot.

125 Kecskeméten március 26-án már csaknem ezren írták alá a jelentkezési íveket, és „tették le az esküt mint a nemzeti őrsereg tagjai." A város vezetői gondoskodtak arról, hogy az eskütétel kellően ünnepélyes legyen. Az elfogadott program szerint „Először a tanuló ifjúság fogja énekelni a Szózatot, azután az elnök fog szónoklatot tartani, s ekkor történik az esküvés. Eskü után ismét az elnök szónokol, ekkor az ifjúság a Himnuszt elénekeli, és egy menet fog tartatni a Rákóczi induló mellett."

126 Az események a tervezettnek megfelelő formában mentek végbe. A nemzetőrök eskütétele valóságos népünnepéllyé vált: „ . . . több mint nyolcezer, mindenféle más lakosok jelenlétében a városháza előtti téren, a már kezünkhöz jutott nemzeti őrseregről szóló — bennünket minden pontjaiban ki nem elégítő törvény czikkben foglalt — eskü forma szerént, az eskü utáni díszmenet annyi ezrek által a legszebb rendben, a legcsendesebben ment véghez, éltetvén a királyt, a hazát a szabadságot és egyetértést, úgy hogy méltán mondhatjuk, hogy városunk ily lelkes nemzeti örömünnepnek soha tanúja 122 IV. 1604.1. 40. Talán nem felesleges utalni arra, hogy a társadalmi és a vagyoni különbségeket ezúttal is figyelmen kívül hagyták. 123 IV. 1604. XV. 20. 124 Urbán: 1973. 33. 125 Urbán: 1973. 27. 126 IV. 1604. I. 43., ül. 119.