A mai Bács-Kiskun megye az 1848–49-es forradalom és szabadságharc idején (Kecskemét, 1988)

A MAI BÁCS-KISKUN MEGYE A FORRADALOM ÉS A SZABADSÁGHARC IDEJÉN — Iványosi-Szabó Tibor - III. A polgári állam és igazgatás első hónapjai

nem volt, mely nemzeti ünnepnap emlékére városunk azon estve kivilágíttatván, egész éjfélig viselé ünnepélyes színét sok ezreknek elébbik mozgása által. .. minden legkisebb zavar nélkül.. ."

127 A lelkesedés nem maradt szalmaláng. Legalábbis ezt érzékelteti Csányi János főbírónak június végén a hadügyminiszterhez írott jelentése. E szerint május végéig a városban 2272 gyalogos és 230 lovas nemzetőr jelentkezett. E tájegység többi mezővárosának lényegesen kisebb lakossága alapján a nemzetőrségre jelentkezettek száma is jóval mérsékeltebb. A szervezés terén is kisebb fokú kezdeményezés volt náluk tapasztalható. A Jászkun Kerületek már április 4-én véleményezték ugyan a nemzetőrség létrehozásával kapcsolatos törvénytervezetet,

128 de még az április 8-i körlevélben is csak a felfegyverzés nehézségeit jelzik, és sem felszólítást, sem sürgetést nem tartalmaz a levél.

129 Kiskunhalason legkésőbb május elején megkezdhették a nemzetőrség szervezését. A városban összeírt nemzetőrök május 14-én tették le az esküt, és ezután a csend fenntartására alakult választmány mivel feladatát teljesítette, leköszönt.

130 A délvidékről származó kedvezőtlen hírek hatására a város még arra kényszerül, hogy május 22-én a katonaságtól kérjen támogatást, mivel a nemzetőrség még gyakorlatlan.

131 Az értelmiség kezdettől fogva aktív szerepet vállalt. A nemzetőrségnek a segédlelkész, orvosként Hermann doktor, sebészként pedig Baky Károly is tagja volt.

132 A szerbek támadásának a hírére Kiskunhalas fokozta a nemzetőrség szervezésén belül erőfeszítéseit. Június 11-én 1250 gyalogos és 250 lovas nemzetőrt ajánlott fel, amit egy 300 fős vadászcsapattal kívánt kiegészíteni.

133 Kiskunfélegyházán még június 1-én is csak a belügyminiszter és a jászkun főkapitány ezirányú levelének felolvasását és jegyzőkönyvi rögzítését végezték el. Igazán érdemi változás csak akkor történt, amikor a délvidéki feszültségek majd zavargások nyomán a Jászkun Kerületekre számszerűen is kiszabták a 2500 nemzetőr kiállítását. Ezt az egyes településekre az alábbi módon bontották le: Halas 176, Félegyháza 259, Kunszentmiklós 81, Szabadszállás 67, Fülöpszállás 44, Majsa 90, Dorozsma 125 és Lacháza 45 fő. Július 28-ig Kiskunfélegyházán 1256 nemzetőrt írtak össze, és közülük a városra kiszabott 259 fő táborba is szállt.

134 Kalocsán is viszonylag későn lett eredménye a nemzetőrség szervezésének. Csak május 20-án található annak nyoma a tanácsülési jegyzőkönyvben, hogy e témával foglalkoztak, amikor a nemzetőrség számára egy dobot vásároltak, majd június 11-én a város dobost is fogadott fel a kiképzés 127 IV. 1604. I. 43, 128 V. 355. Körlevelek jegyzőkönyve 1842—1849. 337—341. 129 V. 355. K. jkv. 350. 130 V. 240. XLVI. 44. 131 V. 240.48—49. 132 V. XLVI. 64. 133 Waldapfel: 1950. 295—297. 134 KM 1848. D—A 59. 52. 1—38.