A mai Bács-Kiskun megye az 1848–49-es forradalom és szabadságharc idején (Kecskemét, 1988)

A MAI BÁCS-KISKUN MEGYE A FORRADALOM ÉS A SZABADSÁGHARC IDEJÉN — Iványosi-Szabó Tibor - III. A polgári állam és igazgatás első hónapjai

Az első napok eredményeinek összegzése azt jelzi, hogy a kezdeti, jórészt még ösztönös szervezkedés a városokban és a nagyobb mezővárosokban elementáris erejű volt. Ugyanakkor a vármegyék lényegesen lassabban mozdultak ez ügyben és csak napokkal később tették meg első lépéseiket.

118 Az országszerte kibontakozódó szervezkedés az országgyűlés munkájára is kihatott. Elkerülhetetlen volt a törvényes keretek meghatározása. A nemzetőrséggel foglalkozó törvénytervezettel kapcsolatosan a konzervatívoknak sok kifogásuk akadt. Félelmük okát legegyértelműbben talán Babarczy, a Csongrád megyei képviselő fogalmazta meg : nehogy „ . . . communisticus tanokat hirdető emissariusok . . ." jöjjenek soraikba. Ugyanakkor Kossuth a vita során ismételten arra utalt, hogy a nemzetőrséget már Bécsben is felállították, „ . . . s nálunk is már létezik s mind inkább életbe lép. Mit a nép már bír, azt kezéből kivenni nem lehet, hanem törvényesíteni s organizálni kell." Az országgyűlés végül úgy döntött, hogy a városi proletár elemek az új intézményektől való távol tartása érdekében a városokban csak azok lehetnek nemzetőrök, akik 200 pengőforint értékű vagyonnal rendelkeznek.

119 A nemzetőrség szervezéséhez és működéséhez a jogi keretet tehát az 1848. évi XXII. törvénycikk biztosította. Erre támaszkodva Batthyány Lajos miniszterelnök mindvégig igen nagy figyelmet szentelt a nemzetőrség szervezésének. Második miniszterelnöki körlevelében is azt hangsúlyozza: „A rend kérdése nem kevesebb most, mint a szabadság kérdése is." A törvénycikk értelmében „ . . . a nemzetőrség a hadseregtől egészen elkülönzött testületet képezvén: a maga saját elöljárósága által kormányoztassék .. ."

12

° Vidékünkön a nemzetőrséget nem jellemezte az a kettősség, mint az ország több más részén. Mai megyénk területén egyetlen olyan város sem volt, amelyik korábban szervezett polgárőrséget tartott volna fenn. Ezért a nemzetőrségen belül nem kellett számolni ilyen értelmű belső elkülönültséggel, belső csoportok kialakulásával. Ugyanakkor az országgyűlés által meghatározott vagyoni megkötéseket sem alkalmazták itt szigorúan. Zomborban, Bács-Bodrog vármegye székhelyén a nemzetőrséget „minden válaszfal nélkül" igyekeztek szervezni. A Pest megyei Választmány március 24-i állásfoglalása, amely szerint „ . . . mind azoknak, akik az alkotmányos rend fenntartásában érdekeltek, általános felfegyverzését látja szükségesnek . . .", csaknem általános követésre talált.

121 A nemzetőrség megszervezésének folyamata a fennmaradt írott emlékek alapján Kecskeméten követhető legpontosabban nyomon. A többi, a kisebb településeken nemcsak a dokumentáció hézagosabb, hanem minden bizony118 Urbán: 1973. 18. 119 Urbán: 1973. 21. 120 Urbán: 1973. 45., ill. 54. 121 Urbán: 1973. 29—30.