A mai Bács-Kiskun megye az 1848–49-es forradalom és szabadságharc idején (Kecskemét, 1988)

A MAI BÁCS-KISKUN MEGYE A FORRADALOM ÉS A SZABADSÁGHARC IDEJÉN — Iványosi-Szabó Tibor - III. A polgári állam és igazgatás első hónapjai

helyeken a vagyonos osztályból oily őrség alkottassék, melly már együttartása által a személy és vagyonbiztonságot fenntartani képes leend."

112 A vidéki szervezkedés igen szélsőséges eltéréseket jelez. Nemcsak Szeged és Szentes, de Kecskemét is azonnal kapcsolatot keresett a pesti Rendre Ügyelő Választmánnyal. Március 17-én délután Fejes János vezetésével „ . . .több lelkes fiatalok jelentek meg tanácsi termünkbe, kik kijelentették, miképpen a lelkesedés korszakában legnagyobb szüksége lévén a hazának a bel béke s csend fenntartására, hogy a megkezdett átalakulás kedvező eredményre fejleszthessék ki, ők maguk a bel béke fenntartására felajánlják, magukat pedig ideiglenesen, míg a polgári őrsereg óhajtott rendezése bekövetkeznék, a tanács és a választott közönség rendeletei alá adják." Ezt a lelkes felajánlást a Tanács el is fogadta s azonnal három ívet nyitottak, amit helyben többen alá is írtak, majd az íveket a városban körözték.

113 Nem sokat késlekedtek Kunszentmiklóson sem. Március 21-én kelt, a jászkunoknak címzett levelükben, melyben a pesti 12 pont elfogadását is javasolják, már arról szólnak, hogy a „Csendzavarók fékezése, a közrend fenntartása okáért ezen pontok közzül a 5-e vagy is az őrsereg fel állítását mi már meg kezdtük életbe léptetni s erre a tisztelt közönséget is felhívjuk." A kiskun településeket e téren is közös fellépésre biztatják : „Nagyobb összhangzás okáért miképp mi, úgy a tisztelt Közönség is szíveskedjék a Kerületek Nádori Alkapitányát minél előbbi köz gyűlés tartására felkérni, oda menő küldötteket pedig a képp utasítani, hogy az ezen pontoknak öszves törvényhatóságilag leendő elfogadásukat a Nemzeti Őrsereg rögtöni és általános fel állítását, s felfegyverzését eszközöljék, tegyük pedig ezt a köz béke, nyugalom és rend fenntartása kedvéért. . ."

U4 A jelentősebb lélekszámú Kiskunfélegyháza és Kiskunhalas nem mutatott ilyen buzgóságot a nemzetőrség felállításában, bár a közrend fenntartása e két mezővárosban is a vezetők egyik legfontosabb célkitűzése volt.

115 Baján, ahol számottevő társadalmi feszültség jelentkezett 48 tavaszán, patetikus hangon fogalmazták meg a forradalom győzelme feletti örömüket. „ .. . Megállapittatott a nemzeti őrsereg, s felállítva van a szabad kebleken a nemzeti védbástya, mert ki nem hitvány zsoldért, hanem édes hazájáért, szabadságáért, önléte s kedves családjának életéért lép a küzdőtérre, kész az életét feláldozva vérét ontani, hogy dicső legyen a harcz, dicső a haza, mellyért viv .. ."

116 A felfokozottan lelkes hangvételű levelük ellenére a helyi nemzetőrség megszervezése viszonylag vontatottan haladt, és még május végén is katonaság igénybevételére kényszerültek a választások nyugodt lebonyolítása érdekében.

117 112 Urbán: 1973. 17. 113 IV. 1504. a/1848. í. 505., ill. IV. 1604. I. 23. 114 V. 201. B. Mm. 225. No. 3. 115 V. 101. A. 25. 76., ill. V. 355. Körlevelek jegyzőkönyve 1842—1849. 332. 116 IV. 1001. b/1847—1849. 85—88., 132—133. 117 ÍV. 1001. b/1847—1849 184—185.