A mai Bács-Kiskun megye az 1848–49-es forradalom és szabadságharc idején (Kecskemét, 1988)

A MAI BÁCS-KISKUN MEGYE A FORRADALOM ÉS A SZABADSÁGHARC IDEJÉN — Iványosi-Szabó Tibor - III. A polgári állam és igazgatás első hónapjai

miniszternek, hogy az uradalmi halászhajdút megverték, mivel a tilosban halászókat akadályozta. Ha kellett bírói úton, egymást segítve igyekeztek célt érni az egyes községek, falvak. Amikor Szeremle a határban levő kaszálók, ló- és marhalegelők birtoklása miatt a kalocsai érseki uradalom gazdatisztjével összekülönbözött, a szomszédos Bátmonostor lakói siettek segítségükre: „ . . . szomszédságból tudván tudjuk és igaz lelkiismerettel vallván valljuk azt minthogy tőszomszéd Szeremlye helysége és annak adózó lakossai a tulajdon határukban úgynevezett hat szigetet ló- és marha szabad legeltetéssel a mi emlékezetünkre évenként használták légyen . . . azon kaszálók ló- és marhalegelők használatával ötven és több évektől önhatárjában szabadon élt, melyekben máig létezik."

69 Sajátos ellentétek születtek a részben vagy egészben a márciusi forradalom előtt megváltakozott mezővárosok és egykori földesuraik között. Kecskemét már 1834-ben megalkudott legutolsó és legnagyobb földesurával, a GóthaiSzász-Koburg herceggel. Mégis '48 nyarán a város vezetői a korábbi egyezséget újraértelmezték. Az áprilisi törvények X. és XII. cikkére hivatkozva megtagadták az esedékes további fizetést : „Városunk ámbár volt földesuraitól magát tömérdek áldozattal megváltatta, de mivel a váltságösszvegeket máig is tartozásban lévő költsön pénzzel fizette le, sőt Koburg herczegtől váltakozásának szerződéséből eredetileg 110 000 p[engő] f[orint] fizetetlen, annak, mint valóságos úri cenzus váltságának sem tőkéjét, sem kamatát fizetni nem fogja mindaddig, míg a törvényhozás útján, hova e czélból kérelem terjesztetni rendeltetik, e tárgyban intézkedést nem nyerend. . ."

70 Érthető, hogy az új országgyűlésen a város képviselői megkülönböztetett figyelmet fordítottak e témára. A szeptemberi válságos időszakban került sor az önmegváltakozás nyomán fennmaradt adósságok fölötti vitára. Klauzál Gábornak és Nyári Pálnak a mezővárosok érdekében tett következetes fellépése révén végül úgy döntöttek, hogy az 1833. január 1. után történt megváltakozás kártérítését a kormány magára vállalja. Erről Kecskemét egyik országgyűlési képviselője, Simonyi János nagy örömmel számolt be a főbírónak szeptember 18-ai levelében.

71 A falvakban és a mezővárosokban meghúzódó, illetve újonnan felserkenő társadalmi ellentétekről nagyon kevés értesülésünk van. Ez nem az érdekellentétek hiányát bizonyítja, csupán azt, hogy a közigazgatás csak jelentősebb ütközések esetén vett ezekről tudomást, csak olyan eseményekről maradt írott emlék, amelyek várható vagy tényleges beavatkozást igényeltek. A legjelentősebb ütközések minden bizonnyal Baján mentek végbe, ahol a gazdasági ellentétek a legösszetettebbek lehettek, fejlett kereskedelme, szélesebb körű pénzgazdálkodása és az átlagosnál erőteljesebben strukturált társadalma miatt. Már áprilisban jelentkeztek a veszélyesnek tűnő összetűzések, 69 Ember: 1949. 36—37., ill. 43. Ember 1951. 112., ill. V. 380. 2. doboz, 270. 70 IV. 1601. a/25. 71 IV. 1604. II. 177.