A mai Bács-Kiskun megye az 1848–49-es forradalom és szabadságharc idején (Kecskemét, 1988)

A MAI BÁCS-KISKUN MEGYE A FORRADALOM ÉS A SZABADSÁGHARC IDEJÉN — Iványosi-Szabó Tibor - III. A polgári állam és igazgatás első hónapjai

amelyek során 13-án a „ . . . piaczon népcsoportozati gyülekezet tartván . . ," De nem maradtak meg a jelenlevők a passzív szóváltás keretei között, amikor is nemcsak „illetlen kifakadások és sértések tétettek" csupán, hanem aktivizálódva a „tanácsközségi törvényes állás megsemmisítésére merényes fellépések intéztettek". A tanácsi határozat rendkívül szűkszavú utalása alapján nem derül fény arra, hogy milyen társadalmi csoport részéről történt a tanácsot annyira megrémítő fellépés, hogy egyenesen a miniszterelnökhöz folyamodtak segítségért. Lényegesen többet tudhatunk meg a miniszterelnökhöz küldött levélből: „Folyó 1848-ik évi april 13-án a magyar őrsereg által tartani szokott fegyvergyakorlás után intézett ünnepély alkalmával a piacra gyűjtött igen számos földmívesek s ezek közé vegyült középosztályi lakosság magát népgyűléssé alakítá, több szónokok fölléptével részint a fejtegetett jogelvek félremagyarázása, részint alattomos bujtogatás által felingerlett szenvedély habozása között számosan s ezek közül többen olyanok, kik semmi vagyonnal nem bírnak, vagy törvényileg megrovottak, oly gyanúsító nyilatkozásokra s piszkálódásokra fakadtak, melyek a városi tisztviselőség törvényi hatásának s hivatali működhetésének elszüntetésére terveztettek. Szabadon sértve lett mindenki, s távolléte vagy a veszélyeztető körülmények miatt, senki védelmére elő nem léphetvén, fenyegetés hangjai között oszlott el a sereg egy része, s azolta e piarconi népgyűlés, ámbár a Tanács és Község t. c. Rudits Máté járásbeli főszolgabíró úrnál a veszélyes irányt s népkedély ingerültségét komolyan előterjesztve hivatali közbejövetelért könyörgött, s ennek eszközlendése megígértetett, mindezek dacára kétszer ismételtetett, s többszöri ismétlése nyilváníttatott." A feldühödött tömeg nem kímélte a földesurat sem, aki a Grassalkovics hercegtől zálogként megkapta annak Baja mezővárosából származó jövedelmeit. „Minthogy azonban e gyűlésezés minden ismétlésével nőttön nő a veszélyes kifejlés, s egyik gyűlésben előbb a bajai ideiglenes földesúri t. c. Szentgyörgyi Horváth Antal úr személyes szósérelmekkel illettetvén, később a városi levéltárban elhelyezett láda kulcsai, melyben szabadalmi leveleink, örökös szerződésünk s más fontosabb közirataink három zár alatt tartattak, erőhatalommal feltöretvén felnyittatott, e tettlegi kiszökések válták föl a merények sorozatát. Sőt az utolsó f. é. april 16-án délutántól estvélig tartott gyűlésben több tisztesb lakosok — tisztviselők ellen a legirtózatosb fenyegetések nyilváníttattak, majd ugyan ekkor egy zsidó lakos megverettetvén — tégladobásokkal üldöztetett, mások e felekezetből békésb polgártársaink felügyelése alatt mentették ki, minden felől erőszakos megtámadások s ellenszegülések intéztettek, a már törvényszerűleg hatóság által átvizsgált számadások erőszakosan elvétetni szándékoltatnak, csak megfeszített föllépéssel semmisíttetett el az éji csendháborítás s előre hirdetett merény kihágások. És mivel naponta búsítóbb veszély-fellegek vonulnak városunk fölé, s a törvényes városi hatóság iránti engedelmesség megtagadtatván, ellenszegülés vár-