A mai Bács-Kiskun megye az 1848–49-es forradalom és szabadságharc idején (Kecskemét, 1988)

A MAI BÁCS-KISKUN MEGYE A FORRADALOM ÉS A SZABADSÁGHARC IDEJÉN — Iványosi-Szabó Tibor - III. A polgári állam és igazgatás első hónapjai

kezdte el működését. A csaknem egész Európát átfogó gazdasági válság nálunk is éreztette bénító hatását. A Habsburg-monarchiát nyomasztó hatalmas államadósságtól Magyarország sem mentesülhetett. A kinevezett kormánynak a függetlenségi küzdelem érdekében mindvégig tekintettel kellett lennie az igen sokrétű és erősen eltérő érdekeltségű nemesi és egyházi rétegekre, csoportokra. Nem volt semmiféle anyagi bázisa, az igazgatás jelentős területein nem vehetett át semmiféle hivatali-hatalmi apparátust. Az új vezérkarnak nem volt szinte semmiféle kormányzati tapasztalata. Ugyanakkor kezdettől fogva számolni kellett az országban élő nagy számú nemzetiséggel, a nagyobbrészt ellenséges külpolitikai környezettel. A Pestre megérkezett magyar kormánynak szembe kellett néznie mind az első riadalmából lassan magához térő konzervatív erőkkel, mind az egyre öntudatosabb, a függetlenséget és a következetes polgári átalakulást számonkérő radikális csoportokkal. A polgári hatalom, a polgári közigazgatás kiépítésével is elfoglalt kormányt mind több oldalról érte támadás. Ezek nyomán a Batthyány-kormány több válságos időszakot élt át.

63 A politikai változásokra, próbálkozásokra az esetek többségében a minden tekintetben fővárossá vált Pest reagált leggyorsabban és leghatásosabban. A korabeli közlekedés és híradás korlátai miatt a vidék e tekintetben csak másodlagos szerepet vállalhatott. Mai megyénk területén a mezővárosok liberális nemesei, értelmiségi csoportjai és csekély számú polgársága figyelemmel kísérte ugyan a polgári állam és közigazgatás kiépítése körül támadt kisebb-nagyobb politikai viharokat, mégis az itt élők figyelmét mindenekelőtt a korábbi követelések és ígéretek valóra váltása, illetve annak meghiúsulása kötötte le. A döntő többségében agrár lakosság alapvetően a különféle feudális kötöttségek és szolgáltatások felszámolásának mértékéhez és gyorsaságához szabta az új kormányzatnak előlegezett bizalmát. Az 1848-as törvények VIII. cikke kimondta a közös teherviselést, ami egy régi társadalmi igazságtalanság végleges felszámolását jelentette Magyarországon. A IX. és X. törvénycikk a jobbágyfelszabadítás és a legfontosabb feudális szolgáltatások és terhek felszámolásáról intézkedett nemzetiségre és vallásra való tekintet nélkül. Kétségtelen, hogy ez a magyar társadalmi fejlődés egyik legjelentősebb változását eredményezte az utóbbi több mint félezer év során. Egyben látnunk kell azt is, hogy számottevő hiányosságok is meghúzódtak e törvény cikkeiben.

64 Fennmaradt csaknem változatlan formában a magyar feudális nagybirtokrendszer, amely gazdasági alapot szolgáltatott a következő száz évre a feudális arisztokrácia és az egyház politikai hatalmához. Ezt viszont csak a nagy francia forradalom tudta felszámolni, de ez sem maradéktalanul. Nem intézkedett több kevésbé meghatározó jobbágyi szolgáltatás ügyében: kocsmatartás, szőlődézsma stb. Nem módosította érdemben a zsellérek és cselédek jelentős tömegeinek sem 63 Urban: 1981. 25—260. Urban: 1986. 240—299. 64 Acsády: 1948. 420-^122.