A mai Bács-Kiskun megye az 1848–49-es forradalom és szabadságharc idején (Kecskemét, 1988)

A MAI BÁCS-KISKUN MEGYE A FORRADALOM ÉS A SZABADSÁGHARC IDEJÉN — Iványosi-Szabó Tibor - III. A polgári állam és igazgatás első hónapjai

A Kiskunság ellentmondásos eljárásának hátterét kutatva feltétlenül gondolnunk kell arra is, hogy Szluha főkapitány és a mögéje felsorakozó leggazdagabb redemptusok, akik az egyes városok közvetlen irányításában részt vállalhattak, konzervatív politikai állásfoglalásukkal nemcsak a reformkövetelések feletti vitákat rekesztették ki a kerületek közgyűléseiről, hanem a társadalmi és politikai reformokat ismertető egyéb szóbeli és írásos közlést is akadályozhatták. A Pesthez legközelebb levő Kunszentmiklós esetében lehetett ez a konzervatív ráhatás a legkevésbé eredményes, s ezzel magyarázható, hogy itt volt a szegényebb paraszti réteg a reformokra leginkább ráhangolva, a részükről jelentkező politikai nyomás ezért lehetett itt a leghatékonyabb. A pesti események tehát ezen az erősen eltérő fejlettségű, a politikai és kulturális központoktól többségükben távoleső területen nagyon eltérő módon hatottak. Kétségtelen viszont, hogy ellenséges érzelem, a haladással szembeni nyílt fellépés semmilyen formában sem jelentkezett. A nemzeti függetlenség, a polgári átalakulás csaknem minden követelménye számottevő visszhangra talált, bár érthető, hogy az egyes társadalmi rétegek más és más oldalt, más és más vívmányt láttak szívesebben. A néhány mezővárosban fellelhető kényszeredettség, fenntartások ellenére is hansúlyozhatjuk, hogy az érdekegyesítés politikája e tájon is elérte alapvető céljait. A liberális reformok mellett kellő számban és kellő súllyal léptek fel a társadalom különböző csoportjainak képviselői. Azok részéről, akik kinyilvánították érdekeiket, politikai céljaikat, csaknem általános volt a belbékének és a vagyoni biztonságnak a követelése, az addigi eredmények biztosítása. Jelentkezett ugyan már ezekben a napokban is a csalódottság a zsellérek és a szegényparasztság körében, de ez csak a következő hónapokban erősödött fel, csak a nyári és az őszi hónapokban fogalmazták meg tudatosan kiábrándultságukat. III. A POLGÁRI ÁLLAM ÉS IGAZGATÁS ELSŐ HÓNAPJAI Ritkán ébrednek a forradalom ünnepnapjára az egyes népek, az egyes társadalmi osztályok, de ennek már a másnapját is rendszerint súlyos gondok árnyékolják be. Csaknem kivétel nélkül gazdasági csődöt, vagy legalábbis igen súlyos gazdasági állapotokat kapnak örökségül. A győzelem kivívói felfokozott várakozással várják, miként váltják valóra céljaikat, vágyaikat az általuk és az érdekükben hatalomra jutott forradalmárok vagy reformerek. Az új vezérkarnak az első perctől kezdve az elűzött és az új lehetőségekhez jutott politikai csoportok kettős szorításában kell ténykednie, manővereznie. Az 1848-as magyar forradalom hatására kinevezett első független magyar minisztérium a szokásosnál is ellentmondásosabb és nehezebb helyzetben