A mai Bács-Kiskun megye az 1848–49-es forradalom és szabadságharc idején (Kecskemét, 1988)

A MAI BÁCS-KISKUN MEGYE A FORRADALOM ÉS A SZABADSÁGHARC IDEJÉN — Iványosi-Szabó Tibor - II. A polgári forradalom hatása

zők számára viszont felcsillant annak a reménye, hogy régi vágyuk teljesül : nem kell a közlegelők használatáért bért fizetniök, nem fogja őket terhelni a szőlő utáni adó, és az év három hónapjában ők is mérhetik saját termésű borukat.

57 Az érdemi változások ellen lépett fel a város tanácsa még március 31-én is, amikor szembeszegült Kunhegyes azon javaslatával, hogy az erőszakos és konzervatív főkapitányt, Szluha Imrét hívják vissza az országgyűlésről, fosszák meg követi megbízatásától.

58 Egészen más volt a közhangulat Kunszentmiklóson, ahol már március 18-án kitűzték a nép követelésére a városháza elé a nemzeti lobogót, e köré gyűlt a köznép, amelynek ünnepélyesen felolvasták a 12 pontot és értelmezték is azt. A fellelkesült tömeg küldöttséget menesztett a városi tanácshoz, s felszólította azt a 12 pont elfogadására. A tanács nemcsak engedelmeskedett a felszólításnak, hanem körlevéllel kereste meg a 24 testvérközséget, amelyben hasonló szellemű közreműködésre buzdította őket.

59 Március 21én pedig a Jászkun Kerületekhez intéztek hasonló felhívást, kérték egyben a közgyűlés összehívását is.

60 Az emelkedett hangvételű felszólítás nem hagy kétséget affelől, hogy ebben a kiskun mezővárosban nemcsak a reformkor frazeológiáját sajátították el magas szinten, hanem a politikai tisztánlátásukkal sem volt baj. „Ki nyílt hát már az üdő ajtaja, s küszöbén állunk a polgári jobblétnek, s a bemenet csak önmaguktól függ, ki tűrés s öszve tartás kell, csak ezek vezethetnek a szobába, honnan az ijesztő rémek, s kárvágyó hatalmak száműzték, s benne a béke, törvényes szabadság, testvériesség honolnak." Mivel Szluha Imre, a Jászkunság főkapitánya az országgyűlésen a megadott követutasítással ellenkezően tevékenykedett és szavazott, a vele szembeni felháborodás még egyértelműbbé vált. A felszabadultabb légkörben fogalmazhatták a kunszentmiklósiak, hogy: „Minket Jászkunokúi eddig csak a helyhatósági hideglácz kötött s tartott összve . . . magasabb országos czél nem dagasztá kebelünket, . . . De ez a korszak lejárt! . . . Bontakozzunk ki tehát mi is a provinciális érdekből, s egyesüljünk a köz haza emelésére."

61 Kiskunfélegyházához hasonlóan feltűnően későn foglalkozott Kiskunhalason is a város tanácsa a forradalmi események hírével, illetve az annak nyomán jelentkező teendőkkel. Kizártnak tekinthető esetükben is, hogy kb. tíz nap késéssel értesültek volna a méltán szenzáció számba is menő eseményekről, hisz Baján és Kecskeméten már 16-án, Szabadkán pedig 18-án pontos értesüléseket szereztek.

62 Itt is a vagyonosabbak riadalma, a részleteiben nem eléggé ismert eseményekkel szembeni fenntartás, a szegényparasztságtól való félelem lehetett a késlekedés igazi oka. 57 Fekete: 1986. 20-21. 58 V. 101. A, 25. 78. 59 Herendi: 1901. 12. 60 V. 201. B. Mm. 225. No. 3. 61 Uo. ill. Bánkiné: 1986. 103—128. 62 Ö. Kovács: 1988. 12.