A mai Bács-Kiskun megye az 1848–49-es forradalom és szabadságharc idején (Kecskemét, 1988)

A MAI BÁCS-KISKUN MEGYE A FORRADALOM ÉS A SZABADSÁGHARC IDEJÉN — Iványosi-Szabó Tibor - II. A polgári forradalom hatása

Feltétlenül figyelemre méltó az egyházakkal kapcsolatos célok és a követelmények Baján történő jelentkezése. Mind ez, mind a város jogi-igazgatási helyzetének gyökeres megváltoztatására tett gyors és határozott lépés a viszonylag nagyszámú, gazdag és öntudatos polgárság jelenlétével magyarázható. Pest-Pilis-Solt vármegye tiszti kara érthetően a pesti események hatása alatt állt, és intézkedései a márciusi napokban csaknem teljesen szinkronba kerültek a politikai szempontból valóságos fővárosként működő Pest döntéseivel, határozataival, amelyekről napokon belül tájékoztatták a falvak és a mezővárosok vezetőit. Rendkívüli érdeklődés kísérte a Bács-Bodrog vármegyei gyűlést is, ahol április 3-án Knézy Antal első alispán kétezer ember előtt ismertette a kormány álláspontját, és az országgyűlés eseményeit. Bár feltűnő optimizmussal jelentette a főispánnak, „. . . hogy ezen Bács megyében a csend és béke folyton létezvén a nép közt legkevesebb mozgalom nem mutatkozik, s bizton remélhető, hogy a működő kerületi választmányok higgadt elmével s szívvel párosult lelkesedése csendes eredményt szülni fog", jónak látta megelőző intézkedéseket is tenni. Ennek értelmében egy állandó választmányt nevezett ki, „. . . melly figyelemmel kísérvén minden netáni mozgalmakat, veszélyes következményeinek megelőzéséről. . ." köteles gondoskodni.

54 Nemcsak a jogi és közigazgatási szempontból alkotott külön terület a Jászkun Kerület és ezen belül a Kiskunság. A forradalom győzelmével kapcsolatos megnyilatkozásaik csak a korabeli állapotaik, viszonyaik ismeretében érthetőek. A XIX. század első felében a társadalmi mozdulatlanság, a közigazgatás lomhasága és a korrupció bénította a Jászkunság népét. Egy kortárs az alábbi módon jellemezte a Kerületeket; „A balsors és elnyomásban, mely alatt Magyarország sínlődött, nem kis részt vőn a bitorlások s nagy visszaélések e kis hazája. A forradalom előtt pirulva vállá meg a Jászkun nevét. Az intelligentiát jellemtelenség bélyegzé. Az eszmeharcokat köztermeinkből kizárta Szluha főkapitány. O vak engedelmességet kívánt. És ha a viszhangokon kívül, melyek szavait tördelve utánozták, azon egy-két egyén, kikből az ellenzék állott, a visszaélések ellen felszólalt, érveikre ily feleletet kaptak: „hallgasson az úr, az úr mindig csak kapczáskodik . . ." Ez volt a Jászkunságban az aristokrácia, a „tekintetes". A nép nem szolga, de elnyomott, politikai jog, szellemi jobblét után vágyakodó."

55 A Kiskunkapitányság székhelyén, Félegyházán a város vezetői meglepően későn, csak március 26-án reagáltak a pesti eseményekre. Igaz, hogy a redemptusok, a város vagyonosabb gazdái nem részesedtek a jobbágyfelszabadítás előnyeiből, ugyanakkor kollektív nemességük elvesztése pedig érzékenyen érintette őket.

56 Az irredemptusok, a csekélyke vagyonnal rendelke54 Vajdasági Levéltár, Bács-Bodrog vármegye alispánjának iratai (később: V. L. alisp. ír.) 1848—49. 1613. doboz. 55 Herendi idézi a Pesti Hírlap 1848. 79. számát. Herendi: 1091. 10. 56 Bánkiné: 1988.