A mai Bács-Kiskun megye az 1848–49-es forradalom és szabadságharc idején (Kecskemét, 1988)

A MAI BÁCS-KISKUN MEGYE A FORRADALOM ÉS A SZABADSÁGHARC IDEJÉN — Iványosi-Szabó Tibor - I. A forradalom előtt

Nem alaptalanul történt, hogy 1796-tól alig akadt év, amikor legalább néhány hétre ne kereste volna fel Kecskemétet valamely színtársulat. Kelemen Lászlót és társulatát többször mentette meg Kecskemét tanácsa a teljes anyagi pusztulástól. 1816-ban a városi tanács már statútumban rögzítette a színtársulat működésének kereteit.

30 A színészet iránti széles körű érdeklődés késztethette arra Katona Józsefet, hogy 1826-ban saját kezűleg készítse el egy helyi színház tervét.

31 A rendszeresen visszatérő színtársulatok tagjai között található 1843-ban Petőfi Sándor is, aki a diákévei után ekkor töltött hoszszabb időt Kecskeméten.

32 De Baján is egyre gyakoribbá vált a negyvenes években a színielőadás. Az irodalom iránti érdeklődésen túl annak egyre igényesebb művelése is felfedezhető. A századfordulón Mátyási József költészete emelkedett olyan szintre, hogy Csokonaira, majd bizonyos területeken Arany Jánosra is hatással volt.

33 A drámaírásban Katona József, a költészetben Petőfi Sándor emelte be ezt a vidéket a magyar irodalomba. Obecsén, majd Jánoshalmán már a negyvenes évek derekán Jámbor Pál plébános tartott igen szoros kapcsolatot Pesttel, az irodalom központjával.

34 Baján éppen a negyvenes évek végén kereste és találta meg egyéni hangját Tóth Kálmán. A lassan bontakozó zenei élet mindenekelőtt az egyházi szertartásokhoz és az egyházi iskolákhoz kapcsolódott. A század elején a kecskeméti piaristáknál komoly lendületet vett részben a közös éneklés, részben a hangszeres muzsikálás is.

35 Hasonló eredményekkel büszkélkedhet a reformátusok iskolája is. A negyvenes évek derekán már a zenei írás-olvasás tanítására utaló feljegyzések is rendelkezésünkre állanak. Szokolay Hártó János verses krónikájában a város hírességeként említi, hogy a kollégium új épületében van „ . .. egy jókora Imaház (oratórium), kisded orgonával, (. . .) éneklő kar 's'a't." Az iskola kórusa az 1848-as ünnepélyes eseményeken is jelen -volt. Március 26-án a nemzetőrök eskütétele alkalmával „14 selem lobogó alatt fő Bíró Nagy Lajos egy magas asztalra fel állt és szép beszédet elő beszéllett. Utána református deákok szép harmóniákat énekeltek."

36 A növekvő anyagi lehetőségeket és mindenekelőtt az egyre emelkedettebb képzőművészet iránti érdeklődést és ízlést bizonyítja, hogy 1838-ban a kor egyik legjelesebb szobrásza készítette el a kecskeméti Szánthó család számára nagyszerű klasszicista síremléket.

37 30 Uo. 16-17. 31 Uo. 20. 32 Uo. 26-27. 33 Kiss: 1955. 34 Szinnyei: 1897. 326—331. 35 Ittzés: 1987. 328—333. 36 Uo. 320. 37 Entz—Genthon—Szappanos: 1961. 131. A síremlék az Újkollégium épületében a Kecskeméti Református Egyházközség épületrészében van.