A mai Bács-Kiskun megye az 1848–49-es forradalom és szabadságharc idején (Kecskemét, 1988)

DOKUMENTUMOK

BAJAI LAKOSOK FOLYAMODVÁNYA ALAPJÁN A VÁROSI KÖZGYŰLÉS AZ ÚRBÉRI TERHEK MEGSZÜNTETÉSÉNEK KÖVETKEZMÉNYEIRŐL HOZOTT HATÁROZATOT Felvétetett több bajai lakosok aláírásával benyújtott azon folyamodvány, melly szerint a legközelebb országgyűlésen alkotott törvények azon következményeire, mely szerint az úrbér és azt pótló szerződések alapján eddig gyakorlatban volt szolgálatok örökrei megszüntetésével a földesurak, kik egyébberánt eddig jobbágyi és robotbeli erővel művelték földjeiket, azokat elegendő erő hiányában magánylag míveltetni megszűnvén, majorsági földjeiket bérbeadják, és ezáltal a föld becse is tetemessen alább szálván a kézi erő s napszámbér pedig aránytalanul emelkedvén, s a földművesek tőlök a kezeiken lévő földeket egyáltalján kibérelni nem akarván, tetemes károsodással fenyégettetnek. Továbbá az ország békéjének, s különössen e megyének ellenséges úton történt megzavarása által egyesek békés állapota szinte megzavartatván a Hon védelmére tőlük nemcsak pénzbeli, de személyi szolgálati erő is igényeltetvén, a jövendő kétes reményű helyzetében hosszabb időre terjedő üzletbe bocsájtkozni nem merészeikedvén, az általuk kibérlett rémi és mátéházi földek iránt fenálló szerződések megszüntetésével ezeket új árverés alá bocsájtatni, és ekként magukat az ebből eredhető érzékeny károsodástol megovatni könyörögnek, kijelentvén egyúttal a folyamodok, hogy ők ebbeli kérelmük nem tellyesítése esetében a földhaszonbérleti válalattól önként is elállani fognak, melly kérelem következtében határoztatott : Az 1848

ik évi IX. t. cz. által dézma úri járandóságnak történt megszüntetésével a folyamodok által kihaszonbérlett földek legnagyobb része, amennyiben t.i. ez idő előtt dézmai adóztatással terhelve valának, e jelen nemcsak hogy értékükben alább nem szállottak, hanem az adónak e terhes neme megszüntetése után tetemesen emelkedni fognak, — továbbá a hazai és különössen e megyének megzavart polgári békéje városunk lakosságát, s így a folyamodókat különösen és mértéken túl még eddig a sors különös kedvezéséből sújtó csapással nem illetvén, az iparüzlet megakasztására s a földművelés abbahagyására éppen nem kényszerítvén, folyamodoknak ereje s pénzbeli áldozat amennyiben honnunk békéje megvédésére kívántatott, mások felett igénybe nem vétetett, — de egyéberánt is ezen a városi közpénztárra nézve legkárossabb következménnyel hatható kívánatnak annál is inkább, mert a közöttük és a város között kötött szerződések megszüntetésével újjabb