A mai Bács-Kiskun megye az 1848–49-es forradalom és szabadságharc idején (Kecskemét, 1988)

DOKUMENTUMOK

HADÜGYMINISZTER! RENDELET A CSÁSZÁR HUSZÁREZRED SZÁMVEVŐ IRODÁJÁNAK KECSKEMÉTRE HELYEZÉSÉRŐL A hadügyminiszter Pest vármegye közönségének. A magyar hadi főparancsnokság utján tett rendelésem szerént a császár huszár ezred számvevő irodája és tartalékja Kecskemétre fogván helyeztetni, e megye közönségét felszólítom, hogy az emiitett iroda és tartalékkal járó szerek alkalmazására kívántató biztos hely és hivatal szobák kijelölése, valamint a személyzet hasonló alkalmazása, és szabályszerű élelmezése iránt kellő rendeléseket mielőbb tegyen. — Hadügyminiszter Mészáros Lázár. Felolvastatott 848. évi Augusztus 22

én Pesten tartott kisgyülésén — A rendelet értelmében, és Kecskemét várossal egyértőleg teendő intézkedésre főszolgabíró Nyáry Miklós ezennel utasitatván, eljárásáról tudósítás váratik. Kiadta Jankovich főjegyző. E miniszteri rendelet másolata a szükséges rendelkezés végett a beszállásolást illetőleg Kecskemét város főbirájának adatik ki. Nyáregyháza, szept. 12. 848. Nyáry Miklós főszolgabíró B-KML. IV. 1604. II. téka 103. sz. irat. — A rendeletet másolatban küldi meg Nyáry Miklós főszolgabiró. 100. [1848. augusztus 19.] SZALAY JÓZSEF

1 HONVÉD VISSZAEMLÉKEZÉSEI A SZENTTAMÁS KÖRÜLI HARCOKRA Étkezés után a parancsnak is megfelelőleg, heverészve csendesen beszélgettünk, pár óráig heverészkettünk, amikor Sz. Tamás felől néhány tompa ágyuhang ütötte meg fülünket; egész csapatunk izgatottan ugrált fel és csaknem csodálkoztunk, hogy mi lehet az oka ennek a délutáni ágyúzásnak; eleinte azt hittük, hogy azért nem hallottuk a délelőtti ágyúzást, mert a szél