A mai Bács-Kiskun megye az 1848–49-es forradalom és szabadságharc idején (Kecskemét, 1988)
A MAI BÁCS-KISKUN MEGYE A FORRADALOM ÉS A SZABADSÁGHARC IDEJÉN — Iványosi-Szabó Tibor - I. A forradalom előtt
tusok házas vagy ház nélküli napszámosok, alkalmi munkából élő parasztok maradtak, akiket viszont semmiféle személyi függés nem kötött sem földesúrhoz, sem valamely településhez. A két réteg között meghúzódó évszázados ellentét részben az ingatlanok birtoklásából történt kirekesztésből, illetve ezek megszerzésének fokozott lehetőségéből adódott, részben pedig a mezővárosok önkormányzatából való részesedés, illetve az abból való kitaszítottság okozta azt. 22 Kecskemét, Fájsz, Pataj stb. részben vagy egészében megváltakozott lakói gyakorlatilag ugyancsak élhettek a szabad paraszti fejlődés lehetőségeivel. A jobbágyokkal ellentétben nekik is voltak saját tulajdont képező házuk, szőlejük, kertjük, malmuk, szántójuk stb. Ezek nagyságát, számát kizárólag anyagi adottságaik szabták meg. A települések életének az irányításából is vagy a számottevő vagyonuk, vagy az átlagosnál jóval magasabb jogi-igazgatási képzettségük, jártasságuk alapján vehették ki részüket. Mai megyénk településeinek többsége ekkor még közvetlen jobbágyi függésben állott. Ezek terhe, kötelezettsége és jogfosztottsága a reformkor évtizedei alatt mitsem változott. Jankovác, Kalocsa, Pataj, Baja stb. jogilag jobbágy lakossága időről időre megkísérelte feudális kötöttségeinek részleges vagy teljes felszámolását elérni a rendkívül súlyos anyagi terhet jelentő megváltakozás révén, de csak akkor járhattak a fennálló törvények értelmében sikerrel, ha a földesúr erre hajlandóságot mutatott, illetve a település képes volt a kivétel nélkül igen súlyos követeléseket teljesíteni. Természetesen ezek a jobbágyok sem voltak anyagilag azonos helyzetben, köztük számottevő vagyoni különbségek alakultak ki. A század derekára a 3. Szikrai csárda és Laki telek puszta a Tisza partján 22 Olvasókönyv: 1985. 22—36.
