A mai Bács-Kiskun megye az 1848–49-es forradalom és szabadságharc idején (Kecskemét, 1988)

A MAI BÁCS-KISKUN MEGYE A FORRADALOM ÉS A SZABADSÁGHARC IDEJÉN — Iványosi-Szabó Tibor - I. A forradalom előtt

dössze 3 tehetősebb kereskedő volt Kecskeméten, míg Szegeden 56 ! A Tiszaparti város 311 kereskedőjével szemben itt csupán 22-t vettek nyilvántartásba. Baja kereskedelme a dunai hajózás kifejlődése során egyre bővült, fokozatosan többrétűvé vált. A bor, a gabona és a különféle fa-áruk mellett mind több iparcikk is helyet kapott a városban kikötő uszályokon. A vasúthálózat kiépüléséig a folyami hajózás volt Baja gazdasági fejlődésének egyik fő motiválója. Mindennél többet mondó adat kereskedelmének fontosságára vonatkozóan, hogy 1828-ban, amikor Szegeden 56, illetve Kecskeméten 3 jómódú kereskedőt vettek nyilvántartásba, Baján ezek száma 73 volt, és rajtuk kívül további negyven kevésbé jelentős kereskedő volt fellelhető. A lebonyolított áruk értékének aránya minden bizonnyal hasonló lehetett, vagy talán még kedvezőbb is Baja javára. A térségben betöltött gazdasági súlya ezekben az évtizedekben alapozódott igazán meg. Merőben eltérő a másik Duna-parti város, Kalocsa kereskedelmi szerepe. Az érseki mezővárosban mindössze négy kereskedőt vettek be a nyilvántartásba, igaz, mindegyik gazdag volt.

20 Halas és Félegyháza kereskedelmi vonzásköre még szűkebb volt, mint az említett három mezővárosé. A náluk is kisebb települések falai között alig néhány házaló, alkalmi kereskedő találhatott szűkös megélhetést, és ezek lakói általában a nagyobb településeken rendezett országos vásárokon szerezték be a háztartások fontosabb eszközeit, az igényesebb ruházati cikkeiket, textíliákat. Egészében azt fogalmazhatjuk meg, hogy a kereskedelmi tőke, de egyáltalán a tőke felhalmozása a feudális társadalom utolsó évtizedeiben ezen a tájon még nagyon szerény volt. Takarékpénztár csak Baján kezdte meg működését a forradalom előtt. Az amúgyis csekély számú polgárság igen szűk rétegét alkották a kereskedők. Ráadásul ezek többsége vagy nem magyar anyanyelvű volt, vagy csak csekély szálak kötötték őket a magyar politikai és szellemi élethez.

21 A túlsúlyban lévő agrár jellegű gazdálkodásnak megfelelően a lakosság összetétele is alapvetően paraszti jellegű maradt. Igaz, hogy ugyanakkor számottevő eltérések találhatók a közjogilag egymástól eltérő települések paraszti lakói között. A jászkunok lényegében a szabad paraszti fejlődés útját járták. A megváltakozásban tevőlegesen részt vevő redemptusok ház-, föld-, szőlő- és legelő ingatlannal rendelkeztek, míg a jóval szerényebb anyagi lehetőségű irredemp20 Bácskai—Nagy: 1984. 342—345. 21 Kecskeméten is a leggazdagabb kereskedők részben a görögök voltak, részben a csak még nemrégen letelepült zsidók. A mezővárosokban végbemenő pénzfelhalmozásról még nem készült körültekintő felmérés. A végrendeletek alapján az látszik, hogy néhány család, illetve személy kezén számottevő tőke gyűlt össze. Cserháti Miklós görög kereskedő az 1770-es évek elején több tízezer forintot hagyott hátra Kecskeméten. Ugyanitt Czollner Mihály vaskereskedő özvegye néhány évtizeddel később iskolát és templomot építtetett, jelentős jótékonysági alapítványt tett. Az 1839-ben alapított takarékpénztári hálózat egyik fiókját Baján nyitották meg. Galgóczy: 1876. I. 215., ill. Magyarország története 1790—1849. 1980. I. 400.