A mai Bács-Kiskun megye az 1848–49-es forradalom és szabadságharc idején (Kecskemét, 1988)

DOKUMENTUMOK

Azonban ez az idő lejárt, és remélem, hogy lejárt mindörökre. Fölemeltétek fejeteket, fölteszem rólatok, hogy soha többé meg nem hajtjátok semmiféle ember előtt a kerek világon. Az isten az állatnak teremtett négy lábat, az embernek csak kettőt, azért hogy egyenesen járjon és embertársainak egyenest a szeme közé nézzen, mert az ég alatt minden ember egyenlő, egynek sem szabad másokra lenézni, egynek sem szabad másokra fölnézni. Nem ismerek magamnál se kisebbet se nagyobbat. Ennyit akartam mondani, atyámfiai, ebből megítélhetitek, hogyan érzek és hogyan gondolkodom. Ha kedvetekre való vagyok, meg fogtok követnek választani s akkor minden erőmet nagy és szent kötelességem teljesítésére fordítom ; ha pedig meg nem választotok követnek, abból látni fogom, hogy különb embertek akadt, mint én, s ez hazafiúi szivem legszebb öröme lesz, mert főóhajtásom, hogy én nálam minden ember nagyobb tehetségű és buzgóságú legyen a magyar hazában, a melly haza, adja a magyarok istene, hogy mindörökkön örökké éljen ! Petőfi Sándor B-KML. IV. 1604. XII/80 Nyomtatvány. Az itt közölt dokumentum már megjelent: Petőfi Sándor Összes Művei III. k. Szépirodalmi K. 1955. 455—458. o. 56. PEST, 1848. július 4. KISKUNFÉLEGYHÁZA ORSZÁGGYŰLÉSI KÖVETE TUDÓSÍTÁSA A JÚLIUS 5-RE ÖSSZEHÍVOTT ORSZÁGGYŰLÉS ELŐKÉSZÜLETEIRŐL Követi értesítés: Az ./. alatt ide fektetett nyomtatott hirdetmény rendje s modorában az ország gyűlés a nádor által holnap az az szerdán fog meg nyittatni a képviselők számára készített redout

1 terembe. — A terem s a karzatok miként lett felszerelése fogalmazása tekintetéből, a rajzot ../•• alatt ezennel meg küldöm. Tegnap s ma a megye teremébe társalkodási modorba összvejövetélek tartattak az ülések miként leendő rendezése tárgyába : — különsen, hogy ki légyen a kor elnök, s ideiglenes jegyzők, — továbbá csak magyar ruhába történhesséké a megjelenés, vagy foszlányokba is. — Szabad akarat hagyattássék é a kalapnak le, vagy fel tételére, — s végre az ülésének miként leendő l

Redout épületben nyitotta meg István főherceg az első népképviseleti országgyűlést