A mai Bács-Kiskun megye az 1848–49-es forradalom és szabadságharc idején (Kecskemét, 1988)
DOKUMENTUMOK
el foglalása eránt. — A kor elnökségre nézve átalános meg állapodás Palóczyba összpontosult mint leg idősebbe, — a jegyzői székekre pedig a törvény értelmében a leg ifiabb követek hivattak fel ; — a kalapnak le vagy fel vételére — s milly ruhába leendő meg jelenésre nézve, hosszas — csak nem az unalomig terjedő vitatkozások után fedetlen fő — s kard nélküli magyar ruházatbani megjelenés, állíttatott meg, — a követi szék foglalás — mindenkinek szabad tetzésére hagyatván. — Indítvány tétetett még hogy az ország gyűlés az erdélyi követek meg jelenéséig el halasztassék — de ebbe nem történt semmi meg állapodás. Mészáros had ügy miniszternek, éppen most olvastán a kerületekhez intézett saját kézivel alá írt azon rendelvénnyét, miszerén a 2500 önkéntes Majsa alatt azonnal vonattassék öszve — az élelmezés — s t gyébb kölcségekrül az álladalom fog gondoskodni. — Az érintett rende.'et minden órán várható lévén — jó leend előre gondoskodni a szükségesekről. Hir szerént Kossuth ez ország gyűlésen e haza meg mentésére 200 000 koronát kér — a pénz teremtésre nézve pedig papiros pénz ki bocsájtásárol gondoskodik. — Kelt Pesten Julius 4 kén 1848. • Szabó Sándor követ B-KML. V. 101. B. L. 31. F. 1. F. 1. Sz. 11. 57. KECSKEMÉT, 1848. július 5. KECSKEMÉT FOLYAMODÁSA A KORMÁNYHOZ, HOGY KÖZVETLENÜL — A MEGYEHATÓSÁGTÓL FÜGGETLENÜL — LEVELEZZEN A VÁROSSAL Tisztelt Nemzeti Kormány ! Értesülvén Pest Megye Választmányának legközelebbi nagy gyűlésében költ határozatáról, melynél fogva „megkeresni határozta a tisztelt Nemzeti Kormányt, miszerint Kecskemét, Kőrös és Czegléd Városokkal, mind amellett hogy rendezett tanáccsal bírnak, miután közigazgatási tekintetben mégis a megye alá rendelvék, ne levelezzen közvetlen, mert ebből a legnagyobb zavarok következhetnek" — sajgó fájdalom érzete s jövőnk iránti kétes sejtelem rezgi át kebleinket.
