A mai Bács-Kiskun megye az 1848–49-es forradalom és szabadságharc idején (Kecskemét, 1988)
A MAI BÁCS-KISKUN MEGYE A FORRADALOM ÉS A SZABADSÁGHARC IDEJÉN — Iványosi-Szabó Tibor - I. A forradalom előtt
Ennek a vidéknek a forradalmat megelőző gazdasági és társadalmi viszonyairól korszerű feldolgozás még nem áll rendelkezésünkre. Az elmúlt kéthárom évtized során megjelent néhány helyi monográfia vagy a megfelelő források hiányában, vagy az ettől eltérő érdeklődés miatt nem tartalmaz érdemi adatokat, elemzéseket arra vonatkozóan, milyen hatással járt a napóleoni háborúk időszaka és a reformkor a település gazdaságára, társadalmának egyes rétegeire. A részfeldolgozások csaknem teljes hiányában egy összefoglaló áttekintés csak tájékoztató jellegű lehet és nem pótolhatja az ilyen irányú kutatásokat, illetve ezek eredményeit. 10 Ezek a bántó hiányok okozzák, hogy az esetek többségében nem a helyi feldolgozásokra, hanem az országos szintézisekre, valamint az összeírásokra kellett hagyatkoznunk. 1. Pásztorok a Kiskunságból Ez a vidék az Alföld kellős közepén, nagy távolságban minden markánsan eltérő tájegységtől és jelentősebb nemzetközi útvonaltól sok száz év óta tipikusan mezőgazdasági arculattal rendelkezett és ezt megőrizte még a forradalom utáni évtizedekben is. A Homokhátságon a hagyományos nagyállattartás és a juhászat mellett a betelepülések hatására a növénytermesztés egyre szélesebb körűvé vált. A növekvő számú lakosság között a csekély mennyiségű szántóföld birtokában Kecskemét környékén az intenzívebb 10 Rendkívül sokat mondó, hogy még Kecskemét történetére vonatkozóan is csak a XVIII. század végéig áll rendelkezésre elemző gazdasági, társadalmi és demográfiai feldolgozás. Iványosi: 1987/a, b, c. A többi település ezirányú történelméhez nagyobbrészt a századfordulón készült megyei monográfiái adataira vagyunk utalva.
