A mai Bács-Kiskun megye az 1848–49-es forradalom és szabadságharc idején (Kecskemét, 1988)

DOKUMENTUMOK

1. KECSKEMÉT, 1848. március 17. A PESTI FORRADALOM HATÁSA KECSKEMÉTEN Meghitelesíttetvén a mai nap reggelén rendelt s e Tanács és választott Közönség határozatát, a lakossággal tudató hirdetmény egyszersmind elhatároztatott, hogy a legközelebb következő vasárnap tizedgyűlés tartatván, a nép ezen mozgalmak okáról világosítassék fel, s tanácsnok Csányi János úr ajálkozása nyomán megbízatott, hogy erre szükséges munkát készicsen. Egyszersmind főjegyző Kovács József úr is utasíttatván, hogy a magyar nemzet 12 pontokban kifejezett kivánatai, minthogy a megjelent nyomtatványokban igen röviden érdekeltetnek, s a nép nagy része felfogni nem képes, magyarázatát készícse el, mely hasonlóan a tizedgyülésekben lészen közönségesítendő. Ez alkalommal, miután a nemzeti zászló a városháza előtt kitűzetett, főbíró úr az összesereglett népet ennek okáról felvilágosítá, T. Sz. bíró Kiss Miklós és választott polgár Fejes János úr vezérletük alatt több lelkes ifiak jelentek meg a tanácsi termünkbe, kik kijelentették, miképpen a lelkesedés korszakában, legnagyobb szüksége lévén e hazának a bel béke s csend fenntartására, hogy a megkezdett átalakulás kedvező eredményre fejlesztetthessék ki, ők magukat a bel béke fenntartására felajálják, magukat pedig ideiglenesen, míg a polgári őrsereg óhajtott rendezése bekövetkeznék, a tanács és a választott közönség rendeletei alá adják, mely lelkes ajánlatot a Tanács örömmel karolván fel, azonnal aláírási íveket nyitottak, s többek ezeket aláírván, a megkezdett aláírási íveket köröztetni rendeltettek. B—KML IV. 1504. a) 1848. I. 505. p. Az esemény délután 4 órakor ment végbe. Az ívet több mint 60 személy írta alá. IV. 1604. I. 30.