A mai Bács-Kiskun megye az 1848–49-es forradalom és szabadságharc idején (Kecskemét, 1988)

DOKUMENTUMOK

2. KECSKEMÉT, 1848. március [19.] HORNYIK JÁNOS

1 JEGYZETEI A KECSKEMÉTI MÁRCIUSI ESEMÉNYEKRŐL 1848. Mártius 16-án reggel idején kimentem Szentkirályba, este beszély. Mártius 17-én dél után hazajöttem, bemenvén a Városba, távolról a Város háza előtt a Nemzeti zászló feltűzését bámulva látom, népgyülekezet, oda érve, a jelenvoltaknak Horvát Pál olvassa Petőfi dalát, és ütött az óra — a falra szegezve látom a Magyar Nemzet kivánatait 12 pontban — Horvát Pál végezve olvasását, Kiss Miklós szolgabíró, ki azalatt oda ért, szólott a nem igen nagy számú néphez, azután Nagy Lajos főbíró, ki szinte azalatt lejött a tanácsteremből, buzditólag és felvilágositólag — azután több előkelők és értelmesbek a tanácsterembe érkezvén, felszóllitás rendeltetett a Casinói egyletekhez — később a belső csendőrködés

2 végett három iv nyittatott ideiglenes Nemzetőrségi aláírásra, aláírták magukat — oskolai ifjúság 3 zászló alatti menet közben énekli Petőfi dalát — ekkor hallottam bámulva a Pesten történteket, mellyek 16-án este felé Kecskemétre jutottak, mai nap reggel a Tanács és Vál. Község elébe terjesztetvén, a Jegyzőkönyv szerént nyilvános ülés tartás rendeltetett — a 12 pont elfogadtatott, Nemzeti zászló készíttetett — Kokárdát magam is feltűztem — Mártius 18. Nyilvános közös gyűlés — a proclamatio, és tegnapi Jegyzőkönyv hitelesítése — én bízattam meg a nyomtatásnak 3 ezer példánybani elkészíttetésére — Mártius 19. Tizedgyűlésekben a proclamatio a lakosság részéről nagy lelkesedéssel fogadtatik, mellette a 12 pont magyaráztatván, dél után az ifjúság zászlók alatt Petőfi dalát énekelve, nagy néptömeg kíséretébe ünnepélyes meneteket tart — B-KML IV. 1604. I. 23. 1 Hornyik János, később Kecskemét kiváló monográfusa 1847. október 29. óta a város első aljegyzője volt. 2 Rendfenntartás.