A mai Bács-Kiskun megye az 1848–49-es forradalom és szabadságharc idején (Kecskemét, 1988)

A MAI BÁCS-KISKUN MEGYE A FORRADALOM ÉS A SZABADSÁGHARC IDEJÉN — Iványosi-Szabó Tibor - V. Összeomlás

Önkéntes felszerelésére. 401 A fülöpszállásiak arról tájékoztatják a halasiakat, hogy július 24-én a császári csapatok már Kunszentmiklóson vannak, de ők ezzel egyidőben még lovakat és újoncokat küldtek Halasra. 402 A halasiak l-jén még újabb 141 lovast és gyalogost soroztak be. 403 Félegyháza július 24-én még további 18 újoncot adott át Szegeden. 404 A katonai helyzet fokozatos romlása, a lakosság anyagi és erkölcsi kimerülése szükségszerűen eredményezte a mind gyakoribb kényszeredettséget és a rendeletekkel szembeni burkolt vagy nyílt szembehelyezkedést. Július l-jén a halasi közgyűlés arra kérte a kormányt, hogy a szerb veszély és a közelgő betakarítás miatt mentse fel a várost attól, hogy Rákosra küldje népfelkelőit. Kérték, hogy elégedjenek meg 4 század gyalogos és 1 század lovas mozgósításával. 405 Félegyháza magtárai a kormány, az országgyűlés és a hadseregek átvonulása során kiürültek, újabb gabona vásárlására kényszerült, amire 6 ezer váltóforint kölcsönt volt kénytelen felvenni. Kecskeméten Németh László azzal vádolta a város tisztségviselőit július 11-én, hogy nem gondoskodnak elég körültekintően a katonák ellátásáról, amit azok a város túlzott igénybevételével magyaráztak. 406 Kiskunfélegyháza közgyűlése július 29-én azzal utasította el a Jászkun Kerületek katonaállításra szóló felhívását, hogy a jászkun közgyűlés határozata törvénytelen, hisz Félegyháza város képviselői jelen sem voltak. Egy nappal később a hadügyminiszter dorgálta meg a város vezetőit, mivel a beteg honvédeket rosszul látták el. 407 A szabadságharc utolsó heteiben egyre nagyobb gondot okozott a különféle fegyvernemeknél tapasztalható szökés is. A járási szolgabírók, a falusi és városi bírák jelentéseiben és utasításaiban gyakori témává vált az engedély nélküli távozás. Június elején Sükösd és Kiskőrös környékén okozott gondot a szökött katonák előállítása. Kecskeméten június derekáig — végéig húzódott a különféle okok miatt engedély nélkül távozott katonák összegyűjtése és az egyes táborokba történő visszajuttatása. Számuk elérte a százat, közülük 11-et végképp nem tudtak előállítani.

408 Miközben Szegeden még működött a szabadságharc kormánya, az országgyűlés rendkívül fontos ügyekben, a nemzetiségekkel és a zsidóság emancipációjával kapcsolatosan tárgyalt meg és fogadott el olyan törvényeket, amelyek a kontinens leghaladóbb országai számára is megfelelők lettek volna, mai megyénk nagyobb része már végleg az ellenség kezébe került. Kecskeméten július 24-25-én tartózkodott utolsó alkalommal a 48-as szabadságharc katonai egysége : Perczel ekkor vonult át seregével Szeged irányá401 IV. 1001. b) 1847-1849. 353. 402 V. 201. B. Mm. 228. No. 46. 403 V. 201. B. Mm. 228. No. 27. 404 K.M. D—A. 59. 53. 1. 405 V. 240. XLVI. 231-232. 406 IV. 1604. V. 128-129. 407 V. 141. A. 1848—1849. 149-151., ill. K. M. 59. 53. 1-26. 408 V. 307. a) 110-112., ill. XIII. 3. június 18-i levél