A mai Bács-Kiskun megye az 1848–49-es forradalom és szabadságharc idején (Kecskemét, 1988)

A MAI BÁCS-KISKUN MEGYE A FORRADALOM ÉS A SZABADSÁGHARC IDEJÉN — Iványosi-Szabó Tibor - V. Összeomlás

ba. Ugyancsak július 24-én Kunszentmiklós, 25-én Kalocsa, 26-án Kecskemét, a következő napokon pedig Félegyháza került a Pautine vezetése alatt álló orosz dandár kezére.

409 A következő napokban a környező kisebb települések, a hadseregek fő útvonalaitól távolabb eső mezővárosok és falvak is kénytelenek voltak megismerkedni a cári és a császári hadsereg szervezőivel, illetve katonáival. A teljes katasztrófa, a világosi fegyverletétel előtt két-három héttel a Duna —Tisza közének ezen a részén lezárult történelmünk egyik legnagyszerűbb, de sajnos tragédiába torkolló vállalkozása. Kezdetét vette az önkényuralom, a bosszú időszaka. Még a legjobb helyi feldolgozások birtokában is képtelenség lenne pontosan összegezni, milyen áldozatokat vállaltak ezen tájegység lakosai a szabadságharc érdekében. Ezek csaknem teljes hiányában nincs mód arra, hogy erről valamiféle összegzést készítsünk. Még kevésbé nyílik lehetőség arra, hogy az ellenforradalom győzelmét követő áldozatokat és szenvedéseket számba vegyük, mivel az ezekre vonatkozó források jelentős része megsemmisült. A nagyobb településektől eltekintve kevés a forrásunk. Ami van, az is csaknem kivétel nélkül hivatalos jelentés, kérelem, kimutatás. A családok, egyének kétségbeeséséről, aggodalmáról kevesen vallottak ezekben a hetekben. így inkább csak a terhek és a szenvedések fontosabb területeinek felvillantására nyílik lehetőség néhány írott emlék felidézésével. A vidékünkön átvonuló hadseregek elszállásolása, élelmezése és szállítása jelentette a megaláztatás és a kétségbeesés napjaiban az első súlyos anyagi terheket a lakosságnak. Augusztus l-jén Haynau arra utasította az anyagilag kimerült Kecskemét város vezetőit, hogy naponként 100 ezer részlet kenyeret és 1000 részlet zabot szállítsanak hadserege számára. A következő két hónapban 8691 pengőforint értékű fuvart kellett a városnak szolgáltatnia, amiért nem kaptak fizetséget. 410 Kiskunfélegyházán a császári sereg átvonulása során 86 294 forint kár keletkezett.

411 Ez számottevően meghaladta az egész szabadságharc alatti anyagi áldozatvállalásukat. Már a megszállás első hetében közel hét ezer forint értékű terményt kellett a császári hadsereg számára kiszolgáltatniok. 412 Kecskeméten november elején rögzítették, milyen nagyságú osztrák sereget kellett hosszú időn át a városnak eltartania : 1 tábornok, 29 főtiszt, 637 főnyi legénység, 861 ló, 5 kancellária, 1 kórház.

413 A megszállás első napjaitól megtiltották a Kossuth-bankók használatát. Ez önmagában is hatalmas anyagi veszteséget jelentett mind a településeknek, mind a magán emberek számára. Félegyházán csak az első alkalommal 9551 forintot adtak át, amit azután megsemmisítettek. 414 A szigorú tilalom 409 V. 201. B. Mm. 228. No. 27., Bárth: 1975. 233., IV. 1604. VI. 53. 410 IV. 1504. a) 1849. I. 95., IV. 1604. X. 23. 411 K.M. D—A. 59. 53. 1-46. 412 K.M. D—A. 59. 53. 1-39. 413 IV. 1604. VI. 178. 414 V. 101. A) 25. 80.