A mai Bács-Kiskun megye az 1848–49-es forradalom és szabadságharc idején (Kecskemét, 1988)

A MAI BÁCS-KISKUN MEGYE A FORRADALOM ÉS A SZABADSÁGHARC IDEJÉN — Iványosi-Szabó Tibor - IV. A szabadságharc megszervezése és sikerei

A nagyobb mezővárosok és kisebb falvak sora tettekkel bizonyította, hogy a tőlük távolabbra szakadt nemzeti kormányt a két ellenség szorításában is hűen szolgálja. A Honvédelmi Bizottmány felszólításának megfelelően Kecskeméten a város vezetőinek közreműködésével folyt a szabadcsapat szervezése, melynek költségeit nagyobbrészt maga a város fedezte.

320 Muraközy János szervezésében a csapat száma előbb 200, majd 400 főre emelkedett, mely egység később a rendes honvédek közé épült be.

321 Bátmonostoron január végén négy fő állt be honvédnek. Csaknem ezzel egyidőben Mészáros Mihálynak a község vásárolt 80 ezüst forintért lovat, hogy a nemzetőrökhöz csatlakozhasson.

322 Apostagon a szabadcsapathoz húszan jelentkeztek. Közülük a 10 lovasnak a község vásárolta meg a lovakat 572 forinton.

323 Kisszállás pusztáról 30 legény kelt útra Szabadkára, hogy segítsen annak megvédésében.

324 Szabadka polgármestere január 23-án levélben mondott köszönetet azért, hogy Halasról a szerb támadás visszaverésére ezer gyalogost és száz lovast küldtek. Néhány nappal később már újabb 500 fős csapat állott készen Kiskőrösön az indulásra, akiket Kecelről, Vadkertről, Kiskőrösről, Kalocsáról, Kecskemétről és a Kiskunságból verbuváltak.

325 Mélykúttól Halason át Kecskemétig sok település adott hosszabb-rövidebb időre menedéket és élelmet a szerbek elől menekülő magyar családok százainak.

326 Január végén Fajszról érkezett 160 nemzetőr Szabadkára.

327 Január 28-án Kecskeméten két ezer felfegyverzett nemzetőr áll útrakészen, hogy Baján át a délvidékre vonuljon.

328 Kossuth mindvégig nagy figyelmet szentelt a Duna-Tisza közi népfelkelés megszervezésére. Január 25-én Szeles Lajost kormánybiztosnak nevezte ki, akinek feladatul adta, hogy zárja el az ellenség utánpótlási vonalait, alakítson szabadcsapatokat, és ha szükséges szervezzen általános felkelést, ott ártson az ellenségnek, ahol tud.

329 Kossuth Pest megye ideiglenes székhelyét is a solti járásba, Kalocsára helyezte.

330 Rendszeresen gyűjtötte a népfölkeléssel kapcsolatos híreket, és tőle telhetően támogatta fegyverzetük javítását is. Március derekán arra utasította Batthyány Kázmért, hogy adasson 2—3 ágyút a solti nép oltalmára. „Én e népnek már adtam volna ágyút, mert ez hasznát veszi, meg is óvja, s csak azért nem adtam nekik, minthogy Méltóságod épen akkor küldött Kalocsára ágyúkkal egy kis expedíciót."

331 320 IV. 1604. XV. 33., ill. III. 170., IV.: 1601. a) 18. kgysz. 321 Hajagos: 1892. 93. 322 A. V. Bajai járási Főszolgabíró iratai, 1849. jan. 20., ill. január 18. 1630. doboz. 323 V. 303. 1849. II. 20. 12/1849. 324 Szabadka, Pol. ir. 4. A. 28/1849. I. 325 Uo. 29/1849. I. 326 V. 240. XLVI. 158., ill. 162., IV. 1604. III. 18. 327 Szabadka, Pol. ir. 4. A. 1849. I. 33. 328 V. 241. B. Mm. 228. No. 64. 329 Kossuth L. az OHB élén II. 220—222. 330 Uo. 220—221. 331 Uo. 665.