Bálintné Mikes Katalin - Szabó Sándor: Így kezdődött. Dokumentumgyűjtemény Bács-Kiskun megye 1944–45. évi történetéhez (Kecskemét, 1971)

Előszó - Szabó Sándor: Kiskunfélegyháza 1944—1945-ben

vezetéket. Feladatuk volt: ,,. . . a város vezetőségét szaktanácsaikkal támogatni ..." A városi közigazgatás hatáskörét a szovjet katonai parancsnokság utasítása értelmében 1944. december 19-én kiterjesztették az egykori kiskunfélegyházi járás területére is. A város polgármestere egyszemélyben megbízatást kapott a járási főszolgabírói teendők ellátására is. 12 Ez az ideiglenes szükségmegoldás azonban mindössze 1945. január 13-ig tartott, amikor a szovjet katonai parancsnok dr. Szentiványi András közjegyzőt, Kiskunmajsa község vezetőjét bízta meg a járási főszolgabírói tisztség ellátásával (26. számú irat). Kiskunfélegyháza város életének megindításában jelentős szerep jutott a Magyar Kommunista Párt helyi szervezetének. A korábban illegalitásban működött párttagok két nappal a felszabadulás után kezdtek gyülekezni, majd október 27-én egyikük lakásán találkoztak és rendbe hozták a kisvárosháza épületében az egyik irodahelyiséget, az immár legális párt részére. Szervezetük 1944. november 3-án alakult meg, elnökük Drahos László, titkáruk Haracsi Mihály lett. Taglétszámuk rohamosan nőtt. Munkájukat elismerte a szovjet katonai parancsnokság is. A tagság létszámának növekedésével megnőtt problémákat azonban már nem tudták egyedül megoldani, ezért november 10-e körül szovjet teherautóval Szegedre utazott az elnök és a titkár, hogy a Központi Vezetőséggel felvegye a kapcsolatot. Az ott kapott irányelvek alapján új vezetőséget alakítottak, melynek titkára Romhányi József elvtárs lett. A megnövekedett feladatokat már nem lehetett a kis irodahelyiségben megoldani, ezért december 8-án önálló székházat igényeltek és ezt meg is kapták. Valószínűleg a szegedi irányelvek alapján került sor a többi demokratikus párt megalakulásának előkészítésére is, ugyanis Gerő Ernő 1944. november 7-i beszédében hivatkozott a nemzeti összefogás fontosságára és ennek érdekében a többi párt megalakulásának szükségességére. 13 Ennek alapján a Kisgazda Párt 1944. december 10-én jelentette be szervezetének újjáalakítását (15. számú irat). Ezzel közel egyidőben alakulhatott meg a Szociáldemokrata Párt helyi szervezete is. A politikai élet jelentős fellendülése következett be, amikor 1944. december 18-tól megkezdődött az Ideiglenes Nemzetgyűlés összehívásának előkészítése. Kiskunfélegyháza városban december 18-án összegyűlt a három működő párt nevében két-két tag, akik megalakították a Nemzeti Bizottságot, majd pártonként egy-egy képviselőt jelöltek az Ideiglenes Nemzetgyűlésbe. A jelölést a másnap tartott nagygyűlés egyhangúlag jóváhagyta s ennek alapján a várost Kiss Ferenc nyugalmazott tűzoltó parancsnok a Független Kisgazda Párt részéről, Kurucz István kőműves a Szociáldemokrata párt részéről és Romhányi József magántisztviselő a Kommunista Párt részéről képviselte az Ideiglenes Nemzetgyűlésben, Debrecenben (18. számú irat). A Nemzeti Bizottság megalakulása serkentőleg hatott a környező községek politikai életének megindulására is. Kiskunfélegyházi küldöttek részvételével alakult meg például az alpári Nemzeti Bizottság 1944. december 27-én. 14 A Nemzeti Bizottság megalakulása után felülvizsgálta a városi gazdálkodás és termelőmunka helyzetét, vagyis hozzálátott a közvetlen irányító munkához (22. számú irat). Felmérették a város pénzügyi helyzetét és összeiratták az elhagyott birtokokat (23. számú irat).