Bálintné Mikes Katalin - Szabó Sándor: Így kezdődött. Dokumentumgyűjtemény Bács-Kiskun megye 1944–45. évi történetéhez (Kecskemét, 1971)

Előszó - Szabó Sándor: Kiskunfélegyháza 1944—1945-ben

A háború nyomait mielőbb el kellett tüntetni. Ennek érdekében az utcákat megtisztították az állati tetemektől és a polgármester elrendelte a halottak anyakönyvezését és eltemetését (8. számú irat). Szigorúan figyelmeztették a lakosságot, hogy a szétszórt robbanóanyagoktól óvakodjanak és feltűnően jelöljék meg az ilyenek lelőhelyét, hogy összeszedésük alkalmából könnyebben járhassanak el (11. számú irat). A háború azonban újra súlyosan sújtotta a várost, amikor december 18-án hajnalban német légitámadás érte. A támadás célja az volt, hogy megakadályozzák a szovjet csapatok Budapest felszabadításáért indított támadását. Éppen ezért a bombák elsősorban a vasútállomás környékét érték. A bombakárok mielőbbi helyrehozatala érdekében a fatelepen tárolt tetőfedő cserép anyagot a rászorulók részére igénybe vették (19. számú irat). Szerencsére a támadásnak halálos áldozatai nem voltak s az épületeket ért sérüléseket sikerült, ily módon, kijavítani. Nagy gondot okozott a közellátás biztosítása. Ennek érdekében december 8-án hivatalosan szabályozták a kenyérellátást (14. számú irat). Szigorúan megparancsolták, hogy valamennyi malomtulajdonos azonnal indítsa be az üzemét (20. számú irat). Elrendelték, hogy a kereskedők, jogosítványuk megvonásának terhe mellett december 20-ig nyissák ki üzleteiket és tartózkodjanak a cserekereskedelemtől (16. számú irat). Különösen súlyos volt a lakosság helyzete a tanyavilágban, mellyel az útviszonyok megromlása miatt, jóformán minden összeköttetés megszakadt (21. számú irat). A városban már a nyomda után (12. számú irat) helyrehozták a villamoshálózatot és megindították az áramszolgáltatást, ez azonban szénhiány miatt állandóan akadozott. Ezért az Ideiglenes Nemzeti Kormányhoz kellett segítségért fordulni (25. számú irat). A közellátási problémákat növelte a feketekereskedelem. Ennek megakadályozása céljából szigorú élelmiszerkiviteli tilalmat vezettek b3 (27. és 37. számú irat). A nehézségek ellenére Kiskunfélegyháza elsők között sietett Budapest lakosságának megsegítésére. Már január 29-én intézkedtek Molnár Erik népjóléti miniszter látogatása nyomán (28. számú irat), és március l-ig 6 vagon búzalisztet és vegyes élelmiszert küldtek a fővárosba.

15 Az Ideiglenes Nemzeti Kormánynak a közigazgatás ideiglenes rendezéséről szóló rendelete alapján 16 a Nemzeti Bizottság 1945. január 29-én határozott a városi képviselőtestület megalakításáról. E szerint a testület 96 tagját az 5 j)olitikai párt fogja delegálni. A fennmaradó 1 helyet sorshúzás útján a Szociáldemokrata Pártnak juttatták. 17 (29. számú irat). Ugyanakkor személyi változásokat is határoztak el és megválasztották Juhász Kálmán magántisztviselőt polgármesternek. Foglalkoztak a rendőrség megerősítésével, miután már december 18-án új rendőrkapitányt nevezett ki az ideiglenes városi tanács Barta Károly ácsmester, 1919-es veterán személyében (17. számú irat). Ekkor létszámukat a városban 40 főre, a tanyavilágban 24 főre emelték fel és elhatározták, hogy rendszeres fizetést fog kapni a rendőrség (29. számú irat). A városi képviselőtestület a fentiek alapján 1945. február 13-án tartotta első ülését és megalakította az építési-, gazdasági-, jogügyi-, lóavató-, nyugdíjügyi-, pénzügyi, pénztár vizsgáló, kultúr, temető és útügyi, városi üzemek és ármegállapító bizottságokat (33. számú irat). A képviselőtestület újjáalakításához hasonlóan a kormány egyéb 29 így kezdődött 449